Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból

724

VEGYESEK.

szebb és lényegesebb a bajoknak jog alapján való intéz- ményszerű orvoslása. A szeretet koldusokat nevel ! A jog ellenben önérzetre, kötelességtudásra, a létért való küz- delemre.

A szeretet továbbá egyéni, a jog ellenben tárgyi köte- lezettséggel nehezedik a társadalomra, hogy kiáltó bajait orvosolhassa.

Könnyű Kruppnak ajándékokat adni, mikor évenként húsz millió márka zsebpénznek boldog és felelősség nélküli birtokosa.

Végül megjegyzem, hogy a kollektív gondolkodás a vagyont, a tőkét nem semmisíti meg, csak megosztja. S az államok ép úgy meríthetik segélyforrásukat a vagyonosabb néposztályok javaiból, mint jelenleg néhány pénzembertől.

Dr. Lukcsics József a gyakorlati élet tapasztalatait hangoztató Trikál megjegyzéseihez a történetből vont tanul- ságokat csatolja. Sem a merő kollektivizmus, sem a rideg individualizmus nem világíthatja meg egymagában az emberi- ség történetét : vannak események és tettek, melyek a tömeg megnyilvánulásaként jelentek meg, de mégis végelemzésük- ben az egyedtől indulnak ki. A társadalom és az egyedek érdekeinek megóvása és pontos elválasztása végett kisebb- nagyobb harcok folynak kezdettől fogva. Az ideális helyzetet mutatja az első keresztények gyülekezete, a melyben »unum cor et una anima« volt. A mai társadalmi bajokat is csak akkor oldhatjuk meg gyökeresen és sikeresen. 11a a iustitia commu- tativával a keresztény szeretet hatja át a társadalmat, mely a törvényhozás segítségével és magánintézmények léte- sítésével törekszik a bajok orvoslására. Az ily társadalmat azonban a mai generációból kell nevelnünk, hogy megértve a kor szükségleteit és embertársát értéke szerint becsülve, adja meg a munka tisztes bérét, legyen a produkció akár szellemi, akár anyagi.

Aubermann Miklós dr. Kiss Jánossal egyetért abban, hogy itt jogi intézkedésekre van szükség. Mennyit valósít- sunk meg a kollektivizmus eszméjéből és mennyit hagyjunk meg magánosok kezében — a természetjog szerint ? Ez a