Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Rusznák Miklós: A görög egyház böjti fegyelme
A GÖRÖG EGYHÁZ BÖJTI FEGYELME. 657 erre vonatkozó határozott intézkedést nálunk mindmai- napiglan nem találunk. Aki a szigorúbb véleményt követi, ha bizonyítani akar, hivatkozik a directoriumra, de ugyan- akkor megfeledkezik arról, hogy a szokás, mely ma már egyetemes, ellene szól. Az enyhébb vélemény követője nincs abban a helyzetben, hogy egyházi decretummal erősítse felfogását; meg kell elégednie a szokásjogra való hivatko- zással. Ily általánosságban elismert alapelvek közül halljuk a következőket : 1. amikor a szerzeteseknek szabad halat enni, a hívek hússal élhetnek.' Ez sem azonban szabatos kifeje- zés. A directorium szerint1 ugyanis Gyümölcsoltó-B.-Asszony ünnepén a szerzeteseknek szabad halat enni, a híveknek ugyanakkor azonban még sem szabad húst élvezni. Nagy- böjt van akkor. 2. Az egyszeri étkezés, vagy ha úgy tetszik az unica refectio csak nagyböjtben, a két ünnepi és a két előnapi böjtben kötelező, a többiekben csupán abstinentiára vagyunk kötelezve. Ezt egyházi rendelkezéssel nem lehet bizonyítani. 3. Ma már valamennyien a latin egyház azon állás- pontjára helyezkednek, hogy a liquidum non frangit jeju- nium, pedig a görög fegyelem eredeti intézkedése szerint igenis frangit. Nem tagadjuk a liquidum non frangit jeju- nium elvét, csupán kérdezzük: hol van az ezt sanctiáló decretum ? Ezen és ezekhez hasonló alapelveknek rendezése kívá- natos volna, mivel a görög böjti fegyelmet úgy, ahogy azt az egyházi könyvekből kihozhatjuk, ma már nem lehet megtartani. A görög egyház fegyelme szerint egy-egy évnek évenkint ismétlődő böjti sorozata a következőkből áll: 1. évenkint 3 napon át (a nagyböjt első hetének hétfőjén, keddjén, valamint nagypénteken), semmit sem szabad enni. 2. Szárazon, tehát kenyéren, vizen és gyümölcsön (ξηροφαγία) hőjtölni kell : 1 Pag. 40. Hittudományi Folyóirat. 1909. 43
