Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Rusznák Miklós: A görög egyház böjti fegyelme
642 DE. RUSZNÁK MIKLÓS. pontjából legfontosabb esemény Krisztus Urunk születése s halála, amivel szoros összefüggésben van az istenszülő sz. Szűz : Mária. E háromnak mintegy kiegészítő része az apostolok példájából merített böjt.1 E négy legfőbb esemény és példa megünneplésére szolgál a görög egyház érintett négy böjtje. Ami e böjtök keletkezési idejét illeti, a vélemények elágazók. Egyesek szerint e böjtöket az egyház már a lég- régibb időtől fogva rendeli, mások azonban nagyon is későre teszik azok idejét. Benjámin orosz érsek szerint e böjtök a legrégibb idő óta állnak fenn. Véleményének bizonyítására hivatkozik szoluni Simeonnak 54. feleletére, amelyben többi között azért is régi eredetüeknek nevezi e böjtöket, mivel benn- foglaltatnak sz. Száva directoriumában és említést tesz róluk az orosz irodalom egyik ősforrása, az ú. n. kormcsi könyv is.2 Okadatolását azonban nem fogadhatjuk el. A nicaeai zsinat 19. canonja a nagyböjtön kívül nem ismer más böjtöt. Balsamon e canonra, amely a 69. apostoli constitutióval szószerint egyezik, ezeket jegyzi meg : »Iuxta huné canonem proprie unum esse tantum ieiunium quadragesimale Paschae ; si enim essent et alia, eorum canon quoque meminisset.«3 Nevezett három böjtről szóló első történelmi tanulság а XII. századból maradt ránk. Ezen idő előtt nyomát nem találjuk sem egyházi könyvekben, sem más irodalmi forrás- munkában, minek folytán e böjtök keletkezési ideje nem régibb а XI., vagy legfeljebb а X. századnál. Alex. sz. Cyrill, n. sz. Vazul, valamint ar. sz. sz. János nem ismeri e böjtöket. Ugyancsak hallgat azokról a 692. évben tartott trullai zsinat is, pedig ha sz. Száva idejében ismerték volna már, nevezett zsinaton tárgyalni kellett volna azokat. Ugyancsak nem ismeri azokat Photius, de sőt Caerulár Mihály sem. 1 Act. Ap. 13. 2. 2 Кормчая книга. 3 V. ö. Papp—Szilágyi, i. m. 300. old. 146. §.
