Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Nyőgér Antal: Urunk feltámadása

URUNK FÖLTÁMADÁSA.

61

madása leszen a főbizonyító jel az Ö isteni mivolta mellett.

Krisztus ama két nyilatkozatának a Jónás próféta jeléről, meg testének a harmadik napon történendő föl- építéséről, értelme ez, mintha Krisztus így mondta volna : Ti jelet kértek az én istenségemről, jó, vigyázzatok tehát szavaimra ; minekutána az Isten templomát kegyetlen halál által elbontjátok és engemet megölvén, sírba szállani késztettek, az én holttestem a sírban csakis harmadnapig marad ; mivel én e templomot harmadnapra újra fölállítom és újra épelevenen előjövök a sírból, ebből tegyetek rólam ítéletet, ezt a jelet, ezt a csudát teszem bizonyságul, hogy én Isten vagyok.

Jézusnak meg kellett bizonyítani, hogy ő Isten. Mik ennek a bizonyítékai ? Az általa művelt csudák. Valóban sok csudatételekkel tündöklött Ö : ördögöket űzött ki, vakon született embereket tett látókká, sok ezer emberből álló seregeket kevés kenyérrel kielégített, halottakat, sőt negyednapos halottat támasztott fel, a fölzúdult természeti elemeknek parancsolt.

Nem mondhatta volna-e a reátámadó zsidóknak: mivel ezeket saját erőm által míveltem, ezek a jelek az én isteni mi voltom mellett, ismerjétek meg tehát ezekből, hogy én igaz Isten vagyok.

Igenis mondhatta volna, de a jeruzsálemi templomban, a Kafarnaumban égi jelt követelő zsidóknak ezt mondani nem akarta. Hallgatott a már mívelt csudáiról, hallgatott és nem utalt az ő földi itt jártában még mívelendő nagy csudáira. Sőt úgy tetszik, mintha mind e csudatetteit nem is avégett cselekedte volna, hogy azok által az Ö istenségét kizárólagosan megbizonyítsa (de mindenesetre azért mívelte, hogy isteni küldetését bizonyítsa).

Ha Krisztust csudái mívelésénél szemléljük (imádó hódolattal kell ezt tennünk), észre kell vennünk, hogy a főcélon kívül, ami természetesen az Isten mindenhatóságának megértése, ezeket bizonyos commiseratio által indítottan is cselekedte.