Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Rusznák Miklós: A görög egyház böjti fegyelme
A GÖRÖG EGYHÁZ BÖJTI FEGYELME. 62? amelyeket a görög egyház mai nap is megtart. A latin egyház fegyelme e tekintetben módosult ; ott ma csupán pénteken van korlátozás, az is csupán abstinentia. Az így megállapított böjti időhöz járul végül az egyes alkalmakra előírt böjt. Itt is kettőt kell megkülönböztetnünk : előnapi és ünnepi böjtöt. Előnapi böjt alatt értjük vala- mely nagy ünnepet megelőző napon tartandó böjtöt, pl. karácsony vigíliája; ünnepnapi böjtnek pedig nevezzük azt, amelyet magán az ünnepnapon kell megtartani. Ilyen van pl. kér. sz. János lefejeztetésének (aug. 29.) és a sz. kereszt felmagasztaltatásának (szept. 14.) ünnepén. A latin egyház ezek közül csupán az előnapi böjtöket ismeri ; ünnep- napra eső böjttel a latin szertartásnál legalább jelenleg nem találkozunk.1 így alakul ki az egyház böjti fegyelme. E történelmi fejlődést szemünk előtt tartva, a görög egyház böjtjét a következőkép csoportosítjuk. Vannak évi, heti, ünnepnapi és előnapi böjtök. Évi böjt : 1. a nagyböjt, 2. a karácsonyi, 3. sz. Mária böjtje és 4. sz. Péter és Pál böjt. Heti böjt van minden héten és pedig a szerdai és a. pénteki napokon. Ünnepnapi böjt van kettő : sz. János lefej eztetésének (aug. 29.) és sz. kereszt felmagasztaltatásának (szept. 14.) ünnepén. Előnapi böjt van szintén kettő : karácsony (decz. 24.)׳ és epiphania (jan. 6.) ünnepét megelőző napon.1 2 Mielőtt ezeknek részleges tárgyalásába fognánk, szűk- ségesnek tartjuk megjegyezni a görög egyház intézkedésé- nek még egy lényeges pontját. A görög egyház fegyelmi intézkedése a böjtre vonatkozólag különbséget tesz szer- zetes és világi hívő között. A szerzetesek a mai világ fel- fogása szerint tulajdonkép mindig bőjtölnek, amennyiben 1 Rapaics, i. m. I. köt. 192. old. 2 Kutka : Katekizmus, 107. old. 1908. Fenczik : Liturgi kon, 307. old. III. fej. а. о постахъ, (de jejuniis). V. ö. Mikita dr. Рукоиодсгво въ церк. Тупикь, 1890. 13. §. 23. old.
