Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Kmoskó Mihály: A nesibini hittudományi főiskola virágzási kora adiabenei Henana idejében

A NESÍBINI HITTUDOMÁNYI ISKODA

595

kai érintkezniük megengedve sem volt.1 Ha meggondoljuk, hogy e korban az orvostudomány a kuruzslástól alig külön- bűzött, ezen a tilalmon alig fogunk megütközni.

Az iskola egyik kánonja meghatározza a diákok külső megjelenését is; előírja a tonzura, rövid haj és szakái viselését és szivükre köti, hogy szerény és illő ruházatot hordjanak.1 2 ,

Amint láttuk, a nesíbini iskola növendékei az intézet falai között a vita communis egy nemét éltek, mely alig különbözött a szerzetesi élettől. Nagyon természetes, hogy ezen életmód csakis erősen fegyelmezett társadalomban vezet célhoz. Innét van, hogy a statútumok az engedelmes- ség erényét erősen hangoztatják és az intézet növendékeinek lelkére kötik, hogy elöljáróik rendelkezésének magukat föltétlenül alávessék, különösen akkor, ha akár vándor- tanítói, akár prédikátori minőségben a szomszédos falvakba rendelnék ki őket.3

A statútumoknak ez a pontja igen előnyös világításba helyezi az intézet alapítóinak bölcsességét, kik az elemi iskolai oktatás valláserkölcsös jelentőségének felismerésével a nyugati kereszténységet jóval megelőzték.4 Tény az, hogy a szyr-nesztoriánus papok а VI—VII. században átlag sokkalta műveltebbek és tanultabbak voltak, mint a latin papok Nagy-Károly előtt ; és az is bizonyos, hogy a perzsa birodalom egyes uralkodók fanatikus keresztényüldözései dacára szinte jobban kedvezett a hittudomány kifejlődésé- nek, mint a keresztény Byzanc, melynek mindenhatóságot

1 20.* §.

2 17.* §.

3 7.* §.

4 Hogy már а VI. század elején a nesztoriánusoknak elemi iskoláik voltak, mutatja MeSlha-ze^á, az adiabenei érsekség historio- graphusának az az adata, hogy Henáná adiabenei metropolita Már- Abráhám-tól a nesíbini iskola rektorától tanítót kért, akinek az lett volna feladata, hogy az érsekség területén fiúiskolát nyisson s a gyermekek valláserkölcsi nevelésével és kiképzésével az eretnekek, kiváltképen az imádkozok (mesallejane) terjeszkedését megakadd- lyozza. L. Mingana, i. m. 75 = 146. 1.

39*