Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kmoskó Mihály: A nesibini hittudományi főiskola virágzási kora adiabenei Henana idejében
A NESIBINI HITTUDOMÁNYI ISKOLA 589 A mü prológusában Junilius elmondja, hogy Prima- siusszal Konstantinápolyban ismerkedett meg, ki azt kérdte tőle : quis esset inter graecos, qui divinorum librorum studio intelligentiaque flagraret. Ad haec ego respondi vidisse me quemdam Paulum nomine, Persam genere, qui in Syrorum schola in Nisibi urbe est edoctus, ubi divina lex per magistros publicos, sicut apud nos in mundanis studiis grammatica et rhetorica, ordine ac ׳ regulariter traditur. Tunc diu quae- situs si quid ex eius dictis haberem, dixi quod legissem regulas quasdam, quibus ille discipulorum animos divinarum scriptu- rarum superficie instructos, prius quam expositionis profunda patefaceret, solebat imbuere : ut ipsarum interim causarum, quae in divina lége versantur, intentionem ordinemque cognoscerent, ne sparsim et turbulente, sed regulariter singula discerent. Junilius szavaiból látni való, hogy az introductio tanú- lása megelőzte az exegesisét és hogy az iskolában rendszeres theologiai oktatásra törekedtek. Az idézett hely különben elárulja a keresztény császár keresztény hivatalnokának meg- lepődését, amikor arról értesül, hogy a mazdeista sahán-sáh birodalmában a hittudományt nyilvános rendes tanárok adják elő, akárcsak a szent római birodalomban a gramma- tikát s a rhetorikát. Junilius könyvének részletesebb ismertetésére nincs módomban kiterjeszkedni. Az érdeklődőket egyszerűen Kihn művére utalom,1 aki a nisibini iskola hermeneutikai elveit minutiosus vizsgálat tárgyává tette és aristotelesi eredetüket konstatálta.1 2 Legyen szabad még csak azt megjegyeznem, hogy Junilius könyvét a skolasztika kezdetén is sokat hasz- nálták és nagy becsben tartották. Az exegeta mellett a statútumok még több tanárt is említenek.3 Ezek feladatáról vajmi keveset tudunk. Ide tar- tozik a makrejáná; neve után ítélve lehetett az olvasás, de 1 Theodor von Mopsuestia und Junilius Africanus, als JExegeten, Freiburg. 1886. 2 V. ö. Labourt, i. m. 298. s köv. 11. 3 Journ. d. Soc. Asiat. p. 187. sq.
