Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kmoskó Mihály: A nesibini hittudományi főiskola virágzási kora adiabenei Henana idejében
582 DR. KMOSKÓ MIHÁLY és ezzel oly rendszert teremtett, mely alig néhány évtized múlva a christologia terén veszedelmesen éreztette a józan hitet felforgató hatásait. Az edessai »perzsa iskola« sem tudott elzárkózni Theo- dorus theologiai iskolájának hatása elől. Tanítványai majd mind a nagy bibliamagyarázó fanatikus híveivé lettek. így azután nem csoda, hogy az egykor dédelgetett iskola az V. század 30-as éveiben összetűzött fölöttes püspökével, Rabulá- val, ki Theodorus tanainak veszedelmes irányát észrevette és kíméletlen hadat izent követőinek.1 Amíg Rabula élt, a perzsa iskola csendesen viselkedett. Rabula, akit ellenei zsarnoknak neveztek el,2 sokkal erélyesebb ember volt, sem- hogy vele kikezdeni tanácsos lett volna. Ám e nagy és szentéletű egyházfő halála után a helyzet egy csapásra megváltozott. Utóda Ihi/9á (Ibas) Theodorus bámulója volt és noha rationalista elveit nem osztotta és Nestorius christologiáj ának sem volt híve, tagadhatatlanul sokkal közelebb állt Nestorius követőihez, mint az orthodox párthoz, melytől presbyter korában sok kellemetlenséget kellett elszenvednie.3 így történt, hogy Ihi/?á idejében a »perzsa iskola« tanítványai bántatlanul evezhettek a mop- suestiai tudós vizeinek árjában és theologiai irányának hatása alatt csakhamar nyíltan Nestorius christologiáj ához csatlakoztak. nalista exegesis vetett föl. Ez nem is lehetett máskép, 11a tekintetbe vesszük, hogy a modern rationalista bibliamagyarázat szintén a szentírás tisztán empirikus értelmezésében bírja alapját és maga fölött semmiféle magasabb értelmezési fórumot el nem ismer. Ez az, amit az aristotelismus exegetikai rationalismusa alatt értek. Eset- leges félreértések kikerülése végett szükségesnek tartom kijelenteni, hogy ezzel a peripatetikus bölcselet érdemeiből mit sem akarok levonni. 1 Assemani, Bibi. Or. I., 199. 2 Acta Conc. Chálced. Hardun, Coll. Cone. II., 529. 1. L. Kmoskó, Rabbula edessai püspök tanúsága az Oltáriszentségről. Religió, 1907. évf. 75. 1. 3 Assemani, Bibi. Or. I., 350. Mingana, Sources Syriaques, Vol. I. Moussoul, 1908. p. 66 sq = 146 sq.
