Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Paluscsák Pál O. P.: A hit titkai és az emberi elme
54 PALUSCSÁK PÁL. est ad hoc quod omnis impossibilitas excludatur.1 A fennforgó nehézségeket valamiképen megoldhatjuk 2 és beigazolhatjuk, hogy az anyaszentegyház tanítása ezen szentségről nem tar- talmaz olyat, amit a mindenható Isten meg nem valósít- hatna.3 72. A felhozott példákból láttuk tehát, hogy sz. Tamás alapelveihez hűen vizsgálja meg hitünk egyes titkait. Min- denkor hangoztatja, hogy a titok magában fel nem fogható, észérvekkel be nem bizonyítható. Felhozott érvei csak a titkok valószínűségét állapítják meg, vagy azoknak cél- szerűségét és megfelelőségét tárják elénk. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az, amit a hittitkok és az elme között való viszonyról a vatikáni zsinat meghatáro- zott az sz. Tamás tanításának és módszerének, hogy úgy mondjam a kanonizálása. Sz. Tamás pedig, mint láttuk, nem a levegőben lóg, hanem elveit az őt megelőző kor hittudósaitól jelesül sz. Ágostontól vette. így a vatikáni zsinat határozatai a hagyományt rögzítették meg örök időkre. Ezen igazságból meg azt a következtetést kell levonnunk, hogy az olyan theologiai kutatás, amely ezen kijelölt úttól eltér, hamis, sikerrel nem járhat. A vatikáni zsinat ezen határozatainak bölcseleti alapjai pedig a scholasticánál, — legvilágosabban sz. Tamásnál -— találhatók fel, így helyes hittudomány csak ottan lehetséges, ahol nem Kant nem az agnosticismus a vezetők, hanem a scholastica. 1 Contra Gentes, lib. IV. c. LXIII. 2 Contra Gentes, lib. IV. c. LXIV. »aliquatenus via patet«. 3 His igitur difficultatibus remotis manifestum est quod id quod ecclesiastica traditio habet circa sacramentum altaris nihil conti- net impossibile Deo, qui omnia potest. Contra Gentes, lib. IV. c. LXVIII. Budapest. Paluscsák Pál О. Р.
