Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Huszár Elemér: Az egyházmegye látogatása
AZ EGYHÁZMEGYE LÁTOGATÁSA. 499 foglaltatik.1 Az 1860-iki esztergomi egyházmegyei zsinat a kérdést praktikusan úgy oldotta meg, hogy a szülők által kívánt pogány név is beírandó, de azonkívül egy szent nevet is kell adni a gyermeknek. Óhajtandó volna, hogy a kereszt- nevekben a nemzeti szentek kultuszára nagyobb gond fór- díttassék. A keresztelés a kereszteltek anyakönyvébe bejegyzendő es pedig fel kell jegyezni a születés és keresztelés idejét és helyét, (ha nem az illetékes plébánián történt, a keresztlevél oda átküldendő), a megkeresztelt, a szülők (törvény- télén gyermeknél1 2 az apa neve csak saját óhajára vagy bírói ítélet alapján írandó be), keresztszülők s a keresztelő (esetleg a szertartásokat pótoló lelkész) nevét. Az anyakönyv másodpéldánya, valamint a törvénytelen gyermekek és a conversiók kimutatása év végén az Ordinariatushoz felter- jesztendők. Az anyakönyvbe utólagos bejegyzések csak az Ordinariatus engedélyével eszközölhetők. Bár az egyház elvben nem ismerheti el az állam azon jogát, hogy a keresztség szentségének kiszolgáltatására tör- vényt hozzon, tényleg a lelkészektől mégis az állami törvé- nyék betartását megköveteli. így hazánkban nem kérész- tény szülők gyermeke csak akkor keresztelhető meg, ha 18-ik életévét betöltötte s áttérési szándékát eddigi lelkésze előtt 2 heti időközben 2 ízben bejelentette, ha pedig a szülő keresztelkedik meg, gyermeke csak akkor keresztelhető meg vele, ha 7-ik életévét még nem töltötte be. A vegyes házas- ságból származó gyermekek vallási nevelését szabályozó tör1 54. Et quoniam iis qui baptisantur tamquam Dei filiis in Christo regenerandis et in eius militiam adscribendis nomen imponitur, curet-ne obscoena fabulosa aut ridicula vel inanium deorum vel impio- rum ethnicorum hominum nomina imponantur, sed potius quatenus fieri potest Sanctorum, quorum exemplis fideles ad pie vivendum excitentur et patrociniis protegantur. 2 Miután a vegyes házasság hazánkban még a »Ne temere« decretum után is érvényesen köthető polgári közeg előtt is, ennél- fogva a csak polgárilag kötött vegyes házasságból származó gyér- тек — amennyiben a szülők közt bontó akadály nem forog fenn — törvényesnek írandó be. 33
