Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
A SZERZETESI SZEGÉNYSÉG JOGI TARTALMA. 455 nagy jámborság adhat. Minél nagyobb a társaság, melyre nézve ki akarjuk küszöbölni az egyéni tulajdont, annál foko- zottabb mértékben szükséges az a fegyelmezettség és ennek előzetes feltétele, a jámborság. Eltekintve ettől, a társadalmi kérdés szempontjából való nagy tanulságtól, a szerzetesi szegénység ismertetett története a jogásznak az érdeklődését is kelti föl. A jogásznak tudniillik az ismertetett egyházi törvények igazi és szabatos értelme iránt kell tisztába jönnie. Az ismer- tetett törvényeknek, melyek a szerzetesek magántulajdona ellen irányulnak, tudnnllik kétféle értelmük lehet: vagy úgy tekinthetjük azokat, mint a szerzetesi magántulajdon puszta tilalmát, vagy úgy, mint a szerzetesek képtelenné nyilvání- tását arra, hogy tulajdonjog alanyai lehessenek. Ma a szerzetesi szegénységnek kétféle a jogi tartalma aszerint, amint valaki ünnepélyes, vagy egyszerű szegény- ségi fogadalmat tett. Aki ünnepélyes fogadalmat tett', az jogilag képtelen arra, hogy magántulajdona legyen ; tehát az ilyen szerzetesnek nemcsak tilos magántulajdonnal bírnia, hanem jogilag képtelen is arra, hogy érvényesen tulajdonosa legyen valamely vagyontárgynak. Ellenben aki csak egyszerű szegénységi fogadalmat tett, annak tilos a magántulajdon fölött rendelkezni, ellenben nem képtelen a magántulaj- donra, sőt a dominium radicale, vagyis a merő tulajdon nem is tilos rá nézve. A középkorban az egyház nem ismerte az ünnepélyes és egyszerű szerzetesi fogadalom közt való különb- séget, hanem csak ünnepélyes szerzetesi fogadalmat foga- dott el. Vájjon ez az ünnepélyes szegénységi fogadalom a középkorban is ilyen jogi tartalommal bírt-e, mint most ? Ezt kell itt megállapítanunk. Ha sorra elolvassuk mindazokat a forráshelyeket, melye- két föntebb közöltünk s melyek a szerzetesek magántulaj- dona ellen szólnak, azoknak szövege mindig csak tilalmat fejez ki. Sz. Ágoston és sz. Benedek regulája, a pápai decretalisok, sőt a trienti zsinat törvényei is csak tiltják a szerzetesi magántulajdont, de a közölt regulák és egyéb egyházi törvények egyike sem mondja ki azt, hogy a szerzetes,
