Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Notter Antal: A szerzetesi szegénység jogi tartalma
A SZERZETESI SZEGÉNYSÉG JOGI TARTALMA. 453 steriorum seu conventuum ad solos officiales eorundem ad nutum superiorum amovibiles pertineat. Mobilium vero usum ita superiores permittant ut eorum suppellex statui pauper- tatis, quam professi sunt, conveniat, nihilque superflui in ea sit, nihil etiam, quod sit necessarium, eis denegetur. Quod si quis aliter quicquam tenere deprehensus aut convictus fuerit, is biennio activa et passiva voce privatus sit, atque etiam iuxta suae regulae et ordinis constitutiones puniatur.« Ebből a törvényből világosan felismerhetők azok a vissza- élések, melyek ellen a decretumot hozták. Kitűnik belőle, hogy voltak szerzetesek, kik tulajdonul bírtak ingó vagy ingatlan javakat ; mások ugyanilyeneket nem tulaj- donul, hanem a konvent nevében bírták. Némely kolosto- rokban az elülj árók az egyes szerzeteseknek állandó jószágokat adtak át haszonélvezetre, használatra, kezelésre vagy mint kommendát. Ezekkel szemben a zsinat elrendeli, hogy a) egy szerzetesnek sem szabad ingó vagy ingatlan dolgot tulajdonul bírnia ; b) nem szabad ugyanolyant olykép sem szereznie, hogy az illető ingó vagy ingatlan dolgot, ahelyett, hogy azt a konventnek átadná, magánál tartja és a konvent nevében birlalja ; c) elrendeli, hogy amit a szerzetes kívülről kap, azt rögtön adja át fölebbvalójának és a kapott dolog a konvent vagyonához csatoltassék; d) a szerzet elülj ár ói- nak tilos valamely szerzetesnek állandó javakat engedé- lyezni haszonélvezetre, használatra vagy kommendakép ; e) & kolostorok vagyonának kezelése kizárólag erre kirendelt szerzettagokra bizassék, kik bármikor elmozdíthatok ; f) a kolostor ingó vagyonának olyan használata engedtessék csak meg, hogy a szerzetesek bútora megfeleljen a szerzetesi sze- génységnek, viszont semmi szükséges ne tagadtassék meg a szerzetesektől. A szerzetesi szegénységre vonatkozó eme szabályok megszegésének büntetéséül a trienti zsinat a) a cselekvő és szenvedő szavazati jognak két évre való elvesz- tését mondja ki; b) ezenfelül a megszegés még az illető szerzet regulája és constitutiói szerint is büntetendő. A káno- nisták felfogása szerint e büntetések megállapítása által a trienti zsinat nem helyezte hatályon kívül a fentebb idézett
