Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Paluscsák Pál O. P.: A hit titkai és az emberi elme
A HIT TITKAI ÉS AZ EMBERI ELME. 37 Mivel a hittitkokat be nem bizonyíthatjuk, azért nem arra kell igyekeznünk, hogy a hit ellenfeleinek a titkokat érvekkel bebizonyítsuk, hanem hogy érveiket, amelyeket a titkok ellen jelhoznak, megdöntsük. Ezen utóbbinak a jogo- sultságát és lehetőségét sz. Tamás azon elvével igazolja, hogy a hittitok és az észigazság között igaz ellenmondás lehetetlenség. Mindkét igazságnak ugyanis Isten a forrása. A hitigazságokat közvetlen állítja lelkünk elé. Az ész igazságai pedig, amelyeket mi a teremtett dolgokból meri- tünk, az isteni eszméknek megvalósulásai, tehát közvetett kinyilatkoztatása az Istennek. A kétrendü igazságnak tehát közös a forrása. így a hittitkok ellen felhozott érveknek nincsen bizonyító erejük, vagy a valószínűség látszatával bírnak, vagy pedig hamis okoskodások.1 Ha tehát észokokkal nem bizonyíthatjuk be a hit 1 »Unde nee demonstrationis vim habent sed vel sunt rationes probabiles vel sophisticae : et sic ad ea solvenda locus relinquitur«- Contra Gentes, lib. I. с. VII. V. Ö. »Si quid aiAem in dictis philoso- phorum inveniatur contrarium fidei, hoc non est philosophiae, sed magis philosophiae abusus ex defectu rationis. Et ideo possibile est ex principiis philosophiae hujusmodi errorem refellere, vel osten- dendo omnino esse impossibile, vel non esse necessarium«. In Boet, de Trimtate q. II. а. III. így nyilatkoznak a szentatyák is, Hilarius. (7. szám) sz. Ágoston : »Credite ex toto corde . . . non contra ipsam fidem humanis suspicionibus argumentantes«. sermo, 49. c. 2. (Migne XXXVIII. coi. 321) »Ex quo cognoscant, frustra se catholicae fidei firmamenta velle subvertere, cum suas fabulas ruinosas qualibus- cumque responsionum destinis fulciri non possint«. sermo, 12. c. 12, (Migne, XXXVIII. coi. 106.) A görög szentatyák szerint a hit ellen felhozott érvek üres okoskodások, káromlások, semmitmondó hazug- ságok. Szent Vazul szerint az eretnekek ·tij ί-ζοι&εν r a v τ η< (a hitnek) x a ί ματαία σοφέ« το xa&aobv και α.τλούν τη; διδασ- καλίας τον {λείου Πνεύματος ουνιαζάαοοιν · κ. τ. Я. Adv. Eunomium, lib. I. c. I. (Migne, XXIX. col. 493) Sz. Atanáz az mondja, hogy az arianusok a Szentírást »παράγειν βούλονται 71 ρο; το ουοτηααι την ε « ν τ (Τι ν βλασφημίαν, de incarnatio Dei Verbi, η. 1. (Migne, XXVI. col. 984) Jeruzsálemi sz. Cirill szükségesnek tartja a dogmák ismeretét mert »яολλοί ειοιν oi ουλαγοιγούντες δι.ά τη; φιλοσοφία; και κενή; απάτη;.« de decem dogmatibus, cap. II. (Migne, XXXIII. col. 456.)
