Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Paluscsák Pál O. P.: A közjó sz. Tamás erkölcstanában
A KÖZJÓ SZ. ■TAMÁS ERKÖLCSTANÁBAN. 389 felmentésekre nézve meg ezt az elvet állítja föl: »judex si inordinate ,poenam remitteret, nocumentum inferret communi- tati cui expedit ut maleficia puniantur, ad hoc quod peccata vitentur.1 Mert a könnyelmű felmentés a közjó kárára van, azért nem helyeselhető. Megkönnyíti a vétket, aláássa az igazságszolgáltatás tekintélyét, bátorít a rosszra. így hely- télén, a társadalomra igen is veszedelmes, például ha az esküdtszékek a sajtóban elkövetett rágalmazás, királysértés, lázítás, izgatás dolgában, vagy pedig gyilkosságnál, külö- nősen szerelmi indokokból, nem tudom miért — de bizony- nyal helytelen részvétből — olyan könnyen felmentő ítéletet mondanak. Az egyes vádlottra hasznos, az igaz, az ilyen eljárás, de a közjónak árt. Nem túlzás tehát, amit az esküdt- székekről Schoppenhauer mond : »Nun aber gar die Ver- brechen gégén den Staat und sein Oberhaupt, nebst Press- vergehen von dér Jury richten lassen, heisst recht eigentlich den Воск zum Gártner machen«.1 2 55. A büntető hatalom által védekezik tehát az állam azon romlás ellen, amely a közjót a társadalom tagjainak részéről fenyegeti. De ez még nem elegendő. Nihil enim prodesset interiora vitare pericula si ab exterioribus defendi non posset.3 Az államnak másodszor az a kötelessége, hogy a társadalmat, a külső ellenségtől is megvédje »contra hostes tuta reddatur«. Ezen okból szükséges a védőerő, a katonaság, amelynek az állam megvédése a feladata : militare negotium ordinatur ad tuitionem totius boni communis.4 Ezzel kapcsola- tosan sz. Tamás szükségesnek tartja épen az állam javára, hogy erősségek legyenek az országban,5 hogy a kincstár pénzzel legyen telve »az aerarium publicum regis esse ple- num« 6 a háború eshetőségére. így a katonaság, a védőerő természetes szükséglete az államnak, mert nélküle az állam 1 Ibid ad 3. 2 Parerga II. §. 127. (Reclam-kiadás.) 3 de régim, prine. 1. 81. с. XV. 4 S. Th. И. II. q. 50. а. IV. ad 2. 5 de reg. prine. 1. I. с. XI. 6 de reg. prine. 1. II. с. VII.
