Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Paluscsák Pál O. P.: A közjó sz. Tamás erkölcstanában
382 PALUSCSÁK PÁL. hajlandósága. így szükséges, hogy más valaki vezesse őt az erényre. Ilyen tekintély és hatalom a családi fegyelem, a »disciplina paterna«. De mivel az emberiség nagyobb részét így sem lehet a jóra, az erényre felnevelni, azért szükséges, a társadalom java megkívánja, hogy a törvényhozás, a lég- főbb hatalom nevelje az embereket, fegyelmezze, hogy így a rossztól tartózkodjanak és végül erényesekké váljanak. Vagyis sz. Tamás felfogása szerint a törvényhozásnak nevelés, a népnek erényre való vezetése a feladatad Ezen elvet igen sokszor hangoztatja irataiban. Szerinte, magában véve a dolgot, a törvény minden erényes cselekedetet megparancsol- hatna, ha nem teszi, azt nem a jog hiányában cselekszi, hanem csak azért, mert az a társadalom viszonyait és az embereket tekintve, nem volna helyes és észszerű, azért kevesebbel is megelégszik, sufficit ut prohibeat ea quae destru- unt hominum convictum.1 2 Lex autem humana ponitur multi- tudini hominum in qua major pars est hominum non per- fectorum virtute. Et ideo a lege humana non prohibentur omnia vitia a quibus virtuosi abstinent, sed solum graviora, a quibus possibile est majorem multitudinis partem abstinere : et praecipue quae sunt in nocumentum aliorum sine qviorum probihitione societas humana conservari non posset.3 Ha nem is követel meg minden erényes cselekedetet, mégis törvényei- vei az a célja, hogy az embereket erényességre vezesse. Prae- cepta legis sunt ductiva ad perfectam virtutem.4 Lex humana intendit homines inducere ad virtutem non subito sed gradatim.5 Ebből pedig, hogy a törvényhozás az alattvalókat erényes- ségre neveli, azt a következtetést vonja le, hogy a jó törvé- nyék segítségével az ember tökéletessé lesz, így eléri azt, amiért a társadalomban van és amire Isten a társadalmi életet épen rendelte.6 1 S. Th. I. II. q. 95. а. I. 2 S. Th. Π. II. q. 77. а. I. ad I. — II. II. q. 69. а. II. ad 1 3 S. Th. I. II. q. 91. а. II. 4 Quodl. II. а. X. ad 2. — de régim, prine. 1. I. с. XV. 6 S. Th. I. II. q. 91. а. II. ad 2. — I. II. q. 92. а. II. ad. 4. 6 S. Th. I. II. q. 92. а. I.
