Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Paluscsák Pál O. P.: A közjó sz. Tamás erkölcstanában
360 PALUSCSÁK PÁL. auctori naturae.«1 Ezen elvekből kiindulva három természe- tes, tehát Istentől belénk oltott hajlamot sorol fel sz. Tamás az emberben, amelyekkel az ember sajátos, neki megfelelő jóra lesz irányítva. Az első az önfentartási ösztön, így mindaz ami az egyed életének fentartására irányul természetesen jó, az ellenkezője természetesen rossz. így természetes joga van az embernek mindarra, ami életfentartására szükséges, az ellenkező cselekedetek jogtalanságok. Második hajlam a fajfentartási ösztön. így mindaz, ami a fajfentartásához szűk- séges : házasság, családi élet, nevelés természetes jó, és mindaz ami a fajfentartás ellen van, ami a családi életet megsemmi- siti rossz, természetellenes dolog. Harmadik hajlam, az ösztön a társadalmi életre. így ami a társadalmi életre szükséges és hasznos, az természetes java az embernek, ami pedig ezen életre káros, hátrányos az természeténél fogva rossz. 15. Még világosabban megmagyarázza szent Tamás ezen dolgot a Contra Gentes c. müvében.1 2 Ottan szintén az ember természetéből indul ki. Az ember teremtmény, nem öncél, tehát természeténél fogva Istenre mint végcéljára van irányítva. így mindaz, ami ezen cél elérésére segít, az embernek természetes »java«, ami attól eltávolít, az az ember természete ellen van ; nem lehet »java«. Az ember eszes lény. Ez benne a legfőbb, ezáltal különbözik a többi földi lények- tői. így az »természetes java« az embernek, hogy az ész vezes- sen, ne pedig a szenvedélyek és más az állattal közös hajla- mok. Az ember társadalmi lény, így csak az igazi »java« az embernek, ami ezen társadalmi élet megvalósítását valami- képpen előmozdítja. 16. Tehát ezen hármas viszony, Istenhez, önmagához és a társadalomhoz, a természetes Istenrendelte viszonya az embernek, következőleg az emberi cselekedetnek, erkölcs- nek, jogoknak és kötelességeknek természetes helyes zsinór- mértéke is egyszersmind. Ezen hármas viszonnyal van vonat- kozásban az embernek, így a társadalomnak az államnak is 1 S. Th. I. q. 60. а. I. ad 3. 2 C. Gentes, lib. III. e. 129.
