Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

345

nem létező valaminek ? Ez az utóbbi értelmes természetünk- nek valóságos harakirije lenne.

Paul érnék kedves eszméje, hogy az erkölcstant a lét kérdésétől el kell választani. Az etikának semmi köze sincs ahhoz, ami létezik. »Az etika, úgymond, az ontológiai isme- réstől lényegesen különböző autonóm ismerési mód, ami más szóval azt jelenti, hogy nem kell megfejtenünk a létező világ mysteriumait, hogy helyes és valóban értékes élet- ideált állapítsunk meg«. (158.)

Eddig minden gondolkodó ember meg volt győződve arról, hogy a deontologia lényegesen függ az ontológiától, a cselekvés a léttől, mert hiszen a cselekvés a létben bírja alapját és zsinórmértékét. Alaposabb önreflexió mellett Pauler sem ragaszkodhatnék fenti állításához. Hiszen ő is azt mondja, hogy az ember csak azért állít fel magának cél- eszményeket, mert valamely kívülről jövő célt nem ismer. De hát ha ismerne egy üyet ? Akkor, úgy-e, köteles lenne ahhoz alkalmazkodni ? S vájjon olyan bizonyosak vagyunk-e benne, hogy ilyen cél adva nincsen ? Ez ontológiai kérdés, és ismeretes dolog, hogy a gondolkodóknak csak bizonyos töredéke híve a Kant-féle vállvonogató filozófiának. A min- denség céljára vonatkozó ontológiai kérdés eszerint alapvető kérdés az etikára nézve is. Hiszen Paulernek etikai ignora- bimus-a is csak a Kant-féle ontológiai ignoramus fölé épül. Annyit kész örömmel megengedünk, hogy a metafizika összes problémáinak megoldása nélkül is lehet erkölcsösen élni, sőt néhány részben helyes erkölcsi elvet is lehet meg- állapítani, mert hiszen a különben romlatlan emberi tér- mészet hangosan hirdeti a Teremtőnek akaratát, »anima naturaliter christiana«. Ez az »anima naturaliter christiana« képesíti a szerzőt is arra, hogy belássa a hedonizmusnak emberhez nem méltó voltát és lelkesedjék a jónak eszméjéért. Azonban érvényességre számot tartó etikai elméletet vagy rendszert felépíteni csakis helyes metafizikai alapon lehet.

Az etikának az ontológiától való erőszakos, helytelen elszakítását jól illusztrálja Paulernek a szabadakarat kér- désében való állásfoglalása. Itt is az a mindenre alkalmas