Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Irodalmi értesítő
200 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. érvénytelenségét, ahol a házasságkötés végbement. Ez abszurdum, mert amint Sztehlo is elismeri, nem lehet a többi olyan államot, mely az ezen akadályok ellenére kötött házas- ságot szintén érvénytelennek tartja, arra kényszeríteni, hogy az ilyen házasságot érvényesnek ismerje el csak azért, mert ide- gén országban köttetett, mikor pedig épen az az idegen ország szintén érvénytelennek tartja. Akkor már csakugyan korrek- tebb a harmadik cikk, mely azt mondja, hogy a hazai törvény vallási jellegű akadályainak ellenére a házasságkötés helyén érvényesen kötött házasságot a többi államoknak joguk van érvénytelennek tartani. Valóban, harmadik államokra nézve az a körülmény, hogy a külföldi polgárnak hazai törvénye ellenére kötött házassága hol jött létre, az anyagi érvényesség szempontjából nem lehet irányadó. Épen azért nagyon hely- télén Sztehlónak ama követelménye, hogy Magyarország törvényt hozzon, mely az egyezmény 3. cikke szerinti házasság- kötést minden esetben megengedje. A házasság alakiságaira nézve az egyezmény a locus regit actum elvét állítja fel, de az egyházi kötést kívánó országok jogosítva vannak a polgáraik által külföldön kötött polgári házasságot érvényesnek el nem ismerni. Sajátságos, hogy itt Sztehlo csak az egyezményt alá nem író Oroszorszá- got említi, az egyezményes államok közül hazánkkal közvet- lenül szomszédos Romániát nem említve. A locus regit actum helyesen felállított elvét megint csak áttöri a 7. cikk, mely azt mondja, hogy a hely törvénye szerint érvénytelen házasságot a többi országokban érvé- nyesnek lehet elismerni, hacsak a hazai törvény alakiságait betartották. Ezt az egyezmény tulajdonképeni célját illu- zóriussá tévő cikket Sztehlo persze mint szabadelvű meg- oldást ünnepli. Nagyon érdekes a második egyezmény 4. cikkéhez fűzött magyarázat, melyben Sztehlo nyíltan állást foglal a m. kir. igazságügyminiszter magyarázata ellen. E szakaszt az egyezmény azért vette fel, hogy megakadályozzon bizo- nyos csalárd üzelmeket, melyekre az állampolgárság megvál- toztatása alkalmat adhatna. A miniszteri indokolás elismeri,
