Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Irodalmi értesítő
196 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. alapoknak az autonómia ügykezelésébe és hatáskörébe való átutalási módozatait fejtegeti. Elválaszthatlan jogi kapcsolat- bán és szerves összefüggésben áll ez a kérdés a főkegyúri jog fogalmával, egyházjogi és államjogi tartalmával. Ez okból először is azt kellett előrebocsátania, hogy megállapíthassa, miféle szerepkörhöz juthat a létesítendő autonómiai szer- vezet ezen a téren minden ú. n. jogsérelem, törvénymódosítás vagy új törvényalkotás elkerülésével. Ennek alapján három fejezetre oszlik Túri jelen tanul- mánya. Az első fejezetben (9—31. 1.) érdekesen és tanulságosan fejtegeti a főkegyúri jognak mibenlétét azokkal a téves felfogásokkal szemben, melyeket efelől egyes világi köz- jogászok és kanonisták vallanak és terjesztenek, úgyszintén a főkegyúri jognak a magyar alkotmányhoz való viszonyát. A második fejezetben (32—62. 1.) történelmi visszapillantást nyújt afelől, miként és miféle jogcímen gyakorolta és gyako- rolja jelenleg az apostoli király eme főkegyúri jogát, kiváltképen a vallás- és tanulmányi alapok kezelésénél. A harmadik fejezetben pedig (63—77. 1.) arról szól, miként lehetne és kellene a főkegyúri jog tökéletes épségben тага- dása mellett, a katholikus egyház isteni szervezetének sér- tetlen érintése nélkül, a magyar alkotmánynak megfelelően a megalkotandó autonómia hatáskörébe beleilleszteni a világi vonatkozással bíró egyházi, iskolai és vagyoni, különösen a vallás- és tanulmányi alapítványok ügyeit. Erre nézve az autonómiát becikkelyező törvényjavaslat főbb elveit konkrét alakban is összefoglalja. Kiválóan érdekes, tanulságos és élvezetes módon igazolja szerző a magyar történelemből és törvényeinkből merített bizonyítékaival, hogy a magyar törvényhozás és jogfelfogás és jogszolgáltatás sohasem zavarta össze a magyar király főkegyúri jogát ugyanennek egyéb fejedelmi jogaival és kivált- ságaival. Ügy a forrásuk, mint tartalmuk tekintetében külön- böznek ezek egymástól. Nagyon helyesen jegyzi meg Túri idevonatkozólag (29. 1.) : ». . . miután a magyar király a szentszéktől, tehát egyházi jogforrásból kivételes egyházi
