Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
188 VEGYESEK. a múlt közgyűlésen a keresztény szellemű bölcseletet magasz- talta s lelkesítve és bízva buzdított minket e maradandó érvényű bölcselet művelésére. A többi előadók a bölcselet- tudomány különböző részeiből vették tételüket. Méta- fizikai tárgyú volt Kaszás Rajmund kármelita atya dolgo- zata az állati lélekről ; metafizikai és egyúttal ismeretelméleti volt a szóló tanulmánya az okságról, Hume és Kant elméle- tének bírálatával. Az esztétika területén némileg eltérő felfogásban találkoztak Fieber Henrik és dr. Némethy Gyula, a vallásos művészet és a korszerűség viszonyát tárgyalva. A metafizika és az esztétika közös tételét illette dr. Kis- Erős Ferenc vizsgálódása a szépség mibenlétéről s az értelem- hez és a vágyóképességhez való viszonyáról. A társadalom- tudomány elméleti és gyakorlati részei egyaránt tolmácsot nyertek ; az előbbi Paluscsák Pál Domonkos-rendi atyában, ki sz. Tamás arany tanítását a közjó kötelező szempontjáról ismertette s legszorgalmasabb felolvasónk, dr. Krüger Aladárban, ki a magyar nagybirtokról értekezett s akkor elhangzott kérésünket, hogy őt mielőbb újból hallgathassuk, jelen közgyűlésünkön is fogja teljesíteni. Fludorovits Zsigmond ezúttal másodszor jelent meg felolvasó aszta- lunknál neveléstudományi értekezésével, melynek tárgya a jellemképzés módja volt. Végül a bölcselkedés történeté- nek egy szomorú s egy örvendetes mozzanatáról szólót- tak dr. Turchányi Tihamér a modern theosophia tani- tásait s dr. Pataky Arnold a zsoltárköltészet lélektanát ismertetve. Az elhangzott dolgozatokról általában elmondhatjuk, hogy megfeleltek védószentünk sz. Tamás szellemének s emellett mind szakszerűek s csaknem kivétel nélkül szóró- san véve bölcseleti dolgozatok voltak. A mi társaságunk bői- cseleti társaság ; akik munkálatában résztvesznek, valóban bölcselkedni akarnak, a pusztán történeti visszapillantások- kai meg nem elégszenek, annál kevésbbé esnek áldozatul annak a bölcselettörténeti korlátoltságnak, mely a bölcselet- tudomány történetét Descartes-tól és Bacon-tői számítja s ennek következtében vastag bölcselettörténeti tévedésekbe
