Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Kiss János: Az okról és az oksági elvről
AZ OKRÓL ÉS AZ OKSÁGI ELVRŐL. 16Ó Hogy összetevő, világos abból, hogy az új dolog fogalma nem foglalja magában a más után való szabályszerű követ- kezés vagy általában a következés fogalmát ; emellett apriori- kus, ami kitűnik abból, hogy szükségképes és általános ; szükségesség és általánosság nem származhatik a tapaszta- latból, azért tehát aposteriorikus nem lehet, ellenkezőleg apriorikus. Ez az apriorismus pedig nem lehet máshonnan mint az ítélő értelem természeti minősültségétől, azaz kate- goriájától. Az oksági elvnek ez a minősítése rendkívül fontos, sőt alapvető jelentőségű, mert ebben, épen Kant szerint, az van kimondva, hogy az oksági elv merőben alanyi értékű, értei- műnk minősültségének következménye s összes ismereteink, melyek az oksági elv alkalmazásán alapulnak, tehát úgy gyakorlati, mint természettudományi ismereteink alanyi értékűek. Alanyi értékű a szükségesség is, melyet az oksági elvről állítunk ; szükségszerű, mert értelmünk ily kategóriá- val bir. Az az általánosság sem igazi, amelyet Kant az oksági elvről állít s megfejteni akar ; ez az általánosság ugyanis határát bírja az érzékletben, mert hiszen az oksági elv Kant szerint csak arra való s csak arra van az értelemben, hogy ennek segítségével a világ nem tudni minő jelenségeit, hatá- sait rendezze, azontúl semmi értelme nincs. Ennélfogva az okság elvének alkalmazásával, Kant felfogása szerint, sem a dolgok nem érzékelhető állagát és lényegét, sem szellemi lényeket, sem az istenséget meg nem ismerhetjük, vagyis úgy a természetbölcselet, mint a metafizikai lélektan, nem- különben a természeti istentan, tehát az egész metafizika lehetetlen. Mivel a dolog ily szerfölött fontos, azért nagy gonddal kell bírálat alá vennünk Kant megkülönböztetéseit és egész felfogását. Ez elmélet helytelensége kiviláglik azokból, amiket imént az oksági elv mibenlétéről, keletkezéséről, szükség- képes és önmagában érthető voltáról, tárgyi értékéről és sem kivételt, sem határt nem ismerő általános voltáról mondottam. Számot kell még vetnem azokkal a sajátos
