Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Kiss János: Az okról és az oksági elvről

154

DR. KISS JÁNOS.

E levezetésekből kitűnik, hogy az értelem az oksági elvet a mozgás, az új jelenség és az esetleges dolog fogalmával együtt közvetetlenül és szükségszerűen megalkotja, és pedig úgy, hogy a mástól származó állítmány s a változás, újság, esetlegesség alanya közt szükségszerű kapcsolatot állít.

Az oly ítéleteket, melyeknek igazságát az értelem az alany és az állítmány fogalmának összehasonlításából be- látja, az Iskola, Aristoteles után, külön nevekkel illette s ismét másokkal azokat, melyek ’igazságának belátásához valamely tapasztalati igazoló adatra van szükség. Az előbbiek szükségszerűek, in materia necessaria, az utóbbiak esetlege- sek, in materia contingenti ; más kifejezésekkel az előbbiek per se nóta, az utóbbiak per se non nóta. így szükségszerűek és önmagától érthetők többi közt : az azonosság elve, az ellentmondás és középkizárás elve, az elégséges alap elve, továbbá: Isten van, minden teremtmény Istentől függ, a világnak kezdete van, a mennyiség véges, a síkháromszög szögei félkörrel egyenlők,a párhuzamos vonalak sohasem talál- koznak stb., ilyenek a tiszta számtan és mértan összes tételei.

A szükségszerű ítéletek egyúttal mind maguktól ért- hetők önmagukban, de nem mindig reánk nézve, vagyis mi nem mindig látjuk be, hogy az állítmány szükségkép együtt jár az alannyal, azért latin kifejezésekkel per se nota quoad se et quoad nos és per se nota quoad se séd non quoad nos fajokra osztatnak ; így az ellentmondás elve önma- gában is meg reánk nézve is magától érthető, míg ez a tétel : Isten vagyis a lény teljessége létezik önmagában, magától érthető, mert a lény teljességének kell léteznie ; de nem ilyen reánk nézve, mert a lény teljességéről nekünk nincs elég tökéletes ismeretünk, miért is nem látjuk be, hogy a lény teljessége létezik ; vagy ez a tétel : a mennyiség véges, némelyek előtt önmagától érthető, mások előtt nem látszik ilyennek.

Ezt a megkülönböztetést szem előtt tartva az okság elvét önmagában érthetőnek és pedig reánk nézve is ilyen- nek kell tartanunk, mert minden ember átlátja, hogy minden új és esetleges dolog szükségszerűen mástól van.