Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézis
AZ EPIKLÉZIS. 145 hamar belátták a latin egyházban, s a római liturgia nagy reformjakor az epiklézis kimaradt a kánonból, illetve kihagy- ták annak első részét, csak a befejező mondata maradt meg a Supplices imádságban. Kihagyták ezt, amint megváltoz- tatták a régi praefatiót is, amely a teremtésért adott hálát ; az új praefatiók az egyházi év külömböző ünnepeivel van- nak szerves összefüggésben. Hasonló átalakítások, kihagyá- sok, toldások a liturgiában elég gyakoriak. A keleti egyházban mely a liturgiában nagyobb konzer- vativizmust tanúsított mint a latin, megmaradt a Szent- lélek-epiklézis, kevéssé szerencsésen választott szövegével, s így okozója lett annak, hogy a szakadár egyház egy ily fontos kérdésben, t. i. az Oltáriszentség formáját illetőleg, «ltért az ősi, apostoli hagyománytól, amelyet pedig, csak elfogulatlanul kell betekinteni a forrásokba, Kelet és Nyugat atyái teljesen egybehangzóan tanítanak. / Budapest. Dr. Mihályi■׳! Ákos. Hittudomónyi Folyóirat. 19C9 10 I
