Hittudományi Folyóirat 20. (1909)

Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézis

128

DE. M1HÁLYFI ÁKOS.

végezte. Caeciliushoz intézett levelében hosszasan bizonyítja az aquariusok ellen, akik csak vizet konszekráltak a misé- ben, hogy a konszekrációhoz szükséges a vízzel vegyített bor. А X. fejezetben így ír :1

Sz. Pál apostol is ugyanezt tanítja az ő levelében, s itt idézi az Oltáriszentség alapítására vonatkozó részletet a Korinthusiakhoz írt első levélből (XI. 23—26.), majd így folytatja : Ha az Űr maga megparancsolta és az ő apostola ugyanezt megerősíti és áthagyományozza, hogy ahányszor iszunk, az ő emlékezetére tegyük, s csak akkor fogjuk az Űr parancsát teljesíteni, ha amit az Űr tett, ugyanazt tesszük mi is.

És а XIV. fejezetben ismét hangsúlyozza : 2 »Ha az

1 Beatus quoque apostolus Paulus, a Domino electus et missus et praedicator veritatis evangelicae constitutus haec eadem in epi- tola sua ponit dicens : Dominus Jesus in qua nocte tradebatur accepit panem et gratias egit et fregit et dixit : Hoc est corpus meum, quod pro vobis tradetur. Hoc facite in meam commemorationem. Simili modo et calicem postquam coenatum est accepit dicens : Hic calix novum testamentum est in meo sanguine. Hoc facite quotiescumque bibetis in meam commemorationem. Quotiescumque enim ederitis panem istum et calicem biberitis mortem Domini annuntiabitis quoadusque veniat (I. Corinth. 11., 23—26.). Quod si et a Domino praecipitur et ab apostolo ejus hoc idem confirmatur et traditur, ut quotiescumque biberimus, in commemorationem Domini hoc faciamus, quod fecit et Dominus, invenimus non observari a nobis quod man- datum est, nisi eadem quae Dominus fecit nos quoque faciamus et calicem Domini pari ratione miscentes a divino magisterio non recedamus.«

2 »Quod si nec minima de mandatis dominicis licet solvere, quanto magis tam magna, tam grandia, tam ad ipsum dominicae passionis et nostrae redemptionis sacramentum pertinentia fas non est infringere aut in aliud quam quod divinitus institutum sit humana traditione mutare. Nam si Jesus Christus Dominus et Deus noster ipse est summus sacerdos Dei Patris et sacrificium Patri seipsum primus obtulit et hoc fieri in sui commemorationem praecepit, utique ille sacerdos vice Christi vere fungitur, qui id, quod Christus fecit, imitatur et sacrificium verum et plenum tunc offert in Ecclesia Deo Patri, si sic incipiat offerre, secundum quod ipsum Christum videat obtulisse.«