Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézis
AZ EPIKLÉZIS. 113 szekráció egyik tényezőjére ; sőt úgy látszik az ő idejében az alexandriai liturgiában még nem volt Szentlélek-epiklézis. Mert ha lett volna, nem beszélhetne Origines úgy a Szent- lélekről, amint beszél, s ami miatt másfél század múlva alexandriai Teofil őt erősen megrója : 1 »Dicit enim (Origi- nes) spiritum sanctum non operari ea, quae inanima sunt, nec ad irrationabilia pervenire. Quod asserens non recogitat aquas in baptismate mysticas adventu sancti spiritus con- secrari, panemque dominicum quo salvatoris corpus osten- ditur et quem frangimus in sanctificationem nostri et sacrum calicem, quae in mensa ecclesiae collocantur et utique inanima sunt, per invocationem et adventum sancti spiritus sancti- ficari«. A Szentlélek-epiklézis tehát Origines és Teofil kora között, а III. század második vagy а IV. első felében juthatott be az alexandriai liturgiába. Sz. Athanáz, Alexandria hitvalló püspöke az átváltó- zást a »nagy és csodálatos imádságnak«, a »nagy imádság- nak és szent könyörgéseknek« tulajdonítja. Amíg el nem hangzik az imádság és a könyörgés — mondja — közönséges kenyér és kehely van az oltáron ; de amint megtörténik a nagy imádság és a szent könyörgések elhangzanak, a Logosz alászáll a kenyérre és ez az ő testévé lesz.1 2 Azonban ezen általánosságban mozgó kifejezésekből semmi biztos követ- keztetést nem vonhatunk le. Érthette e szavak alatt, miként Originesnél hasonló kifejezésről láttuk, csak magát a kon- szekráció formáját; érthette az egész anaforát; érthette az 1 Epist. fest. II. ad a. 402. inter opera s. Hieronymi epist. 98. ser. 13. 2 Λόγος εις τους βαητιζομένους apud Mai Script. Veterum Nova Collectio IX. 625 : Όψεν τούς λευίτας άρτους καί ηοτηριον οίνου, καί τι&έντας őt την τραηέζαν * καί οσον ούηω, ικεσίαν καί δεήσεις γίνονταν, ψιλός εστιν ό άρτος καί το ηοτηριον * επ’ άν δε εηιτελεσ&ώσιν αί μεγαλαν καί χλαυμασϋ'αί εύχαί, τότε γίνεται ό άρτος θωμά καί τό ηοτηριον αίμα του κυρίου ημών יιησού Χρίστου. És ugyanott kissé alább : oiíro; 6 άρτος καί τούτο το ηοτηριον οσον ούηω εύχαί καί Ικεσίαν γεγόνασι, ψιλά εϊσίν ' επ’ άν δε αν μεγάλαι εύχαί καί αί αγίαν ικεσίαν άναηεμφ&ώσι, καταβαίνει ο Λόγος εις τον άρτον καί тс ηοτηριον καί γίνεται αυτού τό σώμα. Hittudományi Folyóirat. 1909. 8
