Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézis
по DR. MIHÁLYFI ÁKOS. Ez a szentmisét akarta utánozni. Egy kehely be fehér bort öntött s most e fölött elmondta jól megnyujtva az epi- klézis szavait, miáltal a bort Charis vérévé változtatta, s hogy ezt a hívők előtt is érzékileg bemutassa, a fehér borral telt kelyhet ügyesen vörös szinti borral telt kehellyel cserélte fel, vagy valami festékkel a fehér bort vörös színűvé festette. Erre az elbeszélésre, mint koronatanúra hivatkoznak mindazok, akik a sz. Irén által említett epiklézist nem tart- ják azonosnak a konszekrációval, hanem vagy a liturgikus epiklézist értik alatta (Hoppé),1 vagy legalább is az egész akkori kánont (Rauschen).2 Szerintök világos, hogy az ezen elbeszélésben említett epiklézis alatt nem érthető a kon- szekráció ; ezt ugyanis nem lehet megnyujtani : mert ennek minden szava meg van határozva. De igenis meg lehet nyuj- tani az Űr szavaihoz fűzött imádságokat (kánon), valamint az epiklézist is. Ezt az okoskodást azonban nem tudom elfogadni. Miért ne lehetne megnyujtani a konszekrációt ? Hisz a római liturgiában is a kehely konsrekrációja hosszabb, nyújtót- tabb, mint a keleti liturgiákban. Sőt én egyenesen kizártnak tartom az ellenkező magya- rázatot. Márkus gnosztikus ép azáltal végzett feltűnő cseleke- detet, hogy a konszekrációt nyújtotta el. A kánon imádságai abban a korban még nem voltak annyira határozott formák- hoz kötve, hogy az feltűnő lett volna, ha az egyik miséző hosszabb, a másik rövidebb imádságokat mond. Ugyanez áll enim vino misto fingens se gratias agere et in multum extendens sermonem invocationis, purpureum et rubicundum apparere facit ut putetur ea Gratia ab iis, quae sunt super omnia, suum sanguinem, stillare in illius calicem per invocationem ejus«. Ezen elbeszélésnek görög szövegét Epiphaniusnál (haer. 34. 2.) Thiersch a Migne közölte latin szöveg alapján így javította ki : Ιίοτήυια οίνοι χεχραμ/να 71000■ ποιούμενο; εύχαριστειν χαι em ηλύον εκτείνοιν τόν λόγον τής επιχληοεοις πορφιίρεα και ερυ&ριχ ιχναφηίνευ&ιη ποιεί, ιός δοκειν την από των ύπιρ τα όλα χαριν τό αιμα το εαυτης σιάζειν εν το) εκείνορ ποτηρίορ δια της επι- χληιτεοις αυτού. 1 I. m. 21. 1. 2 I. m. 94. 1.
