Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Dr. Mihályfi Ákos: Az epiklézis
AZ EPIKLÉZIS. 107 legtöbben teszik1) : ez Jusztin terminológiája szerint csakis a második isteni személyt jelentheti. De vannak mások — pl. Weizsácker, Dreher — akik mindkét logosz alatt isteni szót értenek. Miként Isten mindenható szava által lett a második isteni személy emberré : úgy a tőle származó isteni szó által lesz a kenyér Krisztus testévé.1 2 Watterich egyedül áll felfogásával. De Jusztin nevezetes szavait : dl ευχής Λογοΰ τον παρ’ αυτοί·, habár kívüle senki sem vonatkoztatja a Szentlélekre, mégis különféleképen magyarázzák. Némelyek Jusztin szavait így fordítják : imádság elmondása által, mely az ő szavait foglalja magába. S ezek vagy a Miatyánkot értik (Rudelbach, Ottó, Bunsen) 3 vagy más Krisztustól származó, az evangéliumban le nem írt imádságot (Goetz).4 Ez a nézet azonban, eltekintve minden egyébtől, már csak azért sem állhat meg, mert sz. Jusztin nem azt mondja : ευχής λογοϋ της ято αυτόν, — hanem δι ευχής λογοϋ τον παρ’ αυτόν. S ezért az egyedül helyes fordítás : imádság- szó által, amely tőle ered, vagy : a tőle származó imádság- szó által. Ezen imádságszó alatt a legtöbb katholikus tudós (Hoppé,5 Schanz,6 Renz,7 Lingens,8 Pohle,9 Struckmann,10) 1 Sprinzl, Theologie des heiligen Justin. Theolog. prakt. Quar- talschrift. 1885. 266. 1. 2 »Dasselbe Allmachtswort, das in dér Fleischwerdung die Gesetze der Natur umging, ist auch hier tatig und macht das wun- dér bar gebildete Fleisch u. Blut Jesu gégén wartig.« Dreher idézve Struckmann-nál (i. m. 54. 1.). 3 V. ö. Hoppé, Die Epiklesis dér griechischen u. orientalischen Liturgien u. dér römische Consecrationskanon. (Schaffhausen, 1864.) 228. 1. 4 Goetz, Die Abendmahlsfrage in ihrer geschiehtlichen Ént- wicklung. (Leipzig, 1904.) 201. 1. 5 Hoppé, I. m. 230. 6 Schanz, Die Lehre von den heiligen Sakramenten. (Frei- burg, 1893.) 388. 1. 7 Renz, Die Geschichte des Messopferbegriffs oder dér alté Glaube u. die neuen Theorien íiber das Wesen des unblutigen Opfers. (Freising, 1901.) I. 161. 1.