Hittudományi Folyóirat 20. (1909)
Nyőgér Antal: Urunk feltámadása
URUNK FÖLTÁMADÁSA. 103 Még a megígért jó is kedvesebb, ha annak mintáját az Ígéret alkalmával szemlélhetem. Az emberekre nézve oly véghetetlen jót, a föltámadást megmutatta a Krisztus. Békesség nektek. Én vagyok, ne féljetek. lm lássátok kezei- met, lábaimat, hogy én magam vagyok. Föltámadtam többé nem szenvedhető, többé meg nem halható testben, ilyenek lesztek ti is, kik most még abban az elhaló testben éltek, de fölkeltek szellemi testben, dicsőséges testben bírni a legfőbb jót egészen, birtokolni végnélkül az örök Istent. így már boldogító a remény, hogy élünk s biztos e remény, mert Isten mondta meg a föltámadást, teljes a boldogító remény, mert a föltámadt Krisztus a föltámadás példáját, mintáját is megmutatta nekünk ! Isten megjelenvén a patriarcháknak és prófétáknak, szólván a kiválasztott népnek a legünnepiesebb módra ki- választottan, beszédét így szokta kezdeni : »Élek én« és a zsidó nép a theokratikus kormányzat alatt Jáhvéban a királyát, a vezérét is imádá ; épen ezokból hadakozásaiban, a legfontosabb ügyeinek végzésekor e fölkiáltást szokta hallatni: cháj Jáhvé — él Jáhvé —. E fölkiáltás esküszerű is lön s értelme ez : az Istennek, aki él s nekem különösen vezérem, tanácsadóm, támogatóm, mindent átható tekintete előtt teszem, mondom ezeket és ezeket, ez vigaszságom, ez örömöm nekem és az egész Izraelnek. Szerencséjében, bal- sorsában, egészségesen, haldoklóan ezt hangoztatta folyton e nép. Ez lön az ő egész hitét, reményét, ragaszkodását kifejező jelszava. Nekünk keresztényeknek is adott a mi törvényszerző Istenünk ily jeligét : az örök jó után vágyó, a múlandóság fölött szorongó szivünknek megbiztosította a boldogító, édes reményt, hogy ővele a sírból dicsőén föltámadunk. Lehet-e ennél boldogítóbb tudat az emberre e földön ? Natura horret dissolvi, horrore cogitat novissima incerta ! Ámde a Krisztus híve ment ettől, neki ez élet csak napi munka, a sir maga csak múló fekvőhely, ahonnan tudja, hogy mint a nehéz, fáradságos munkában becsülettel töltött nap után újult erővel, megdicsőült ábrázatban kel majdan
