Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Irodalmi értesítő

85 B

irodalmi értesítő.

Acsay igazgatónak pedig, mint ez ügy lelkes szószóló- jának azt kívánjuk, hogy az imént említettek megvalósulá- sában mielőbb örömmel láthassa fáradozásának eredmé- nyét. Fiat !

Esztergom. Dk. Tardos.

A szegénygyámolítás és szegényügyi politika rendszere. Irta Roscher Vilmos. Magyarra fordította Kiss János m. kir. államvasuti főfelügyelő. Szeged, kiadta Schulhof Károly, 1905. Ára 6 korona.

Roscher a társadalmi gazdaságtan kiváló művelője volt a XIX. században, kinek tudományos eszméi a mi jogot végzett értelmiségünkre is hatottak, mert Kautz Gyula, a budapesti egyetemen sok éven át a társadalmi gazdaság- tan tanára, nagy híve volt a Roscher-féle tanoknak. Roscher nem volt úttörő az ő szakmájában, nem hirdetett eredeti eszméket, tehát nem tartott a Smith, Ricardo, Marx szabású emberekhez ; még csak Schäffle, avagy Wagner, Schmolla, Sombart alakjaihoz sem hasonlítható. Ami őt mégis kivá- lóvá tette, az az ő világos előadása és mérsékelt irány- zata. Nem esett bele az eredeti elmék gyöngeségébe : az irányzatosságba, az egyoldalúságba. A társadalmi gazda- ságtan liberális iskolájához tartozott, tehát súlyt fektet az egyén szabad gazdasági tevékenységére, szemben azzal a törekvéssel, mely hatósági rendszabályokkal kívánja szabályozni a gazdasági életet. De liberalismusa — egy pár tételtől eltekintve — nem bántó, mert nem kicsinyli a vallá- sósság és az erkölcsösség üdvös befolyását a gazdasági életre. Tanainak jórésze ma már túlhaladott. A társadalmi együvétartozás és kölcsönösség tudata ma erősebb, mint Roscher idejében ; ma igenis jobban kívánjuk a gazdasági- lag gyengék hatósági védelmét, mint ő. De azokkal szemben kik csak kollektivizmust akarnak ismerni, hasznos dolog újból és újból elolvasni Roscher fejtegetéseit, melyek az egyéni tulajdonról és az egyéni munkáról szólnak.

Roschert Magyarországon nemcsak Kautz tanításai révén ismerjük, hanem közvetlenül is. Kiss János már több