Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
VEGYESEK. 845 dr. Imrilc Gusztáv ügyvéd Nagyvárad, Ott Antal máv. fő- tisztviselő, Bittermann Irén, Bittermann Adél, dr. Glatt- leider Gyula igazgató, dr. Töttössy Miklós hittanár, Sah/ László finevelőintézeti felügyelő, Barics Margit, Barics Tinka és számos egyetemi hallgató. Dr. Acsay Antal és Kádor Sándor kimentették távolmaradásukat. Az ülés kizárólagos tárgya két felolvasás volt : Elsőnek Fludorovics Zsigmond fővárosi hittanár az akarat neveié- séről és a jellemképzésről értekezett. Feltüntette az akarat nevelésének fontosságát általában, a jellem mibenlétét, képzésének tényezőit és eszközeit, az emberiség nagy mes- tereinek elveit s az akarat nevelésének jelentőségét nálunk és napjainkban. A felolvasás kapcsán dr. Kiss János rámutatott arra a nagy gondra és munkára, amellyel Aristoteles és iskolája az akarat nevelésének és a jellemképzésének tanát és művé- szetét századokon át kifejtették s az ő lélektanukra, mely a jellemképzésnek legszilárdabb alapját és legmegfelelőbb keretét képezi, szemben az újabbkori kizárólagos associatiós és actualitásos lélektanokkal. Ezt követőleg dr. Pataky Arnold theológiai tanár Nagyváradon »A zsoltárköltészet lélektana« című érteke- zésében abból indult ki, hogy a zsidó nép lelki világát legjobban a zsoltárköltészetből ismerhetjük meg. Szólt a szellemi világ népiesen vett középpontjairól, a szívről, !élekről, arcról, szemről, szájról, majd áttért a szellemi élet egyes mozzanataira, úgy az értelmi és akaratbeli, mint az érzelmi világára. Végezetül azt a következtetést vonta le, hogy a zsoltárköltészet nemcsak hit és erkölcsi, hanem lélektani szempontból is az ókor legbecsesebb alkotásai közzé tartozik. A felolvasás tárgyához hozzászóltak dr. Kmoskó Mihály és dr. Székely István, feltüntetve a szemiták s nevezetesen a zsidó népfaj lélektani s általában bölcseleti felfogását. A közönség úgy a felolvasásokat, mint a hozzászólá- sokat élénk tetszésnyilvánításokkal kisérte. Jegyzetté : dr. Hanauer István.
