Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Notter Antal: Szent István király apostoli követsége

monostor alapításánál rendelkezett ekkép, hanem — mint kifejtettük — gondoskodott arról, hogy rendelkezéseinek foganatja legyen. Ebből pedig következik, hogy szent István király apostoli követségének tartalma :

a) egyházakat alapítani ;

b) az egyházak egymáshoz való viszonyát és az egyházi joghatósági viszonyokat megállapítani és az ebbeli rendel- kezések megtartása fölött állandóan őrködni ; főpapi jelvé- nyékét engedélyezni;

c) az egyházi jövedelmeket rendezni és ezen rendezés állandósága fölött őrködni, a jövedelmek beszolgáltatásáról gondoskodni.

Az alapító oklevélbe foglalt büntetési szankció, mely papok ellen is irányul, világosan mutatja, hogy a király nem csupán a püspökök vagy a pápa kérelmére, hanem állandóan ügyel mindezek megtartására és esetleg a papokat is megbünteti, ha az oklevél rendelkezéseit megszegik.

Az első magyar király apostoli követségének tartalma eszerint az egyházalapításra, egyházszervezésre, a jogható- sági viszonyok megállapítására, az egyházi jövedelmek meg- állapítására és szabályozására s továbbá az egyház szer- vezeti, joghatósági s vagyoni ügyei fölött való állandó őrkö- désre vonatkozott.

Mindezek együttvéve, de külön-külön is nagyobb és fontosabb jogok, mint a püspöki székek betöltésének joga. Vájjon szent István kinevezés útján töltötte-e be a püspöki székeket, vagy választás útján történt-e ezek betöltése, máig sincs biztossággal eldöntve. Rajner tagadja, hogy szent Istvánt megillette volna a püspöki székek betöltésének joga. Karácsonyi szerint szent Istvánnak joga volt az első püspö- köket kinevezni. Timon szerint és vele hazai történettudó- saink többsége szerint szent István kétségtelenül gyako- rolta a nagyobb egyházi javadalmak betöltésének jogát.1

Ha egyszer a fentebb közölt hatáskörrel elfogadjuk szent István apostoli követségét, akkor szinte természetes,

832 DR. NOTTER ANTAL.

Timon, Magyar alkotmány- és jogtört., 262. 1.