Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 81 nevezzük, az energiákat két nagy osztályba sorozhatjuk. Galilei és Newton óta az exakt természettudomány tudva- levőleg arra törekszik, hogy a szervetlen világ összes jelen- ségeit bizonyos legkisebb anyagrészecskék, molekulák és atomok mozgásaként kezelhesse, és az összes anyagi törvé- nyékét e parányok mozgásaira alkalmazott mechanikai törvényekül tüntethesse föl (kinetikai vagy mechanikai tér- mészetfölfogás). A korunkbeli tudomány tehát ebben az irányban az energetikai állapotok jellemzőkét is a parányok- nak mozgásában vagy kölcsönös helyzetében keresi ; tehát minden energiát nem egyszerűen mechanikai energia mód- jára, hanem annak egy eseteként iparkodik fölfogni, és meg- külömböztet általában mozgási és helyzeti energiát. 1. A mozgási energia (máskép kinetikai, nyilvánvaló energia) mozgási állapotok energiája. Jelenkori fölfogások szerint mozgásnak s ennélfogva a mozgási energiának hor- dozója lehet nemcsak az érzékelhető anyag, hanem a hipote- tikus 'éter is. Mértéke az elevenerő, a tömegnek és a sebes- ség négyzetének félszorzata (1/o mv2). A mozgási energia egyes alakjai : 1. A mechanikai energia, mely abból származik, hogy a test mint egész mozog (röpülő kő, folyó víz), ide tartozik a tömegek rezgő mozgá- sából származó energia is. :— 2. A hőenergia, mely a legkisebb anyagrészeknek, a molekuláknak rendetlen ide-odamozgá- sából származik. — 3. Az éter sugárzó energiája, mely az éter állapotában beálló zavarokból keletkezik. Ide tartozik a fény, a vörösön és violán túli sugarak, és a Hertz-féle elektro- mos sugarak energiája. — 4. Az éternek az az energiája, melyet villamos áramnak nevezünk. 2. A helyzeti energiák (máskép sztatikái vagy lappangó energiák) csoportja. A helyzeti energia csak rendszerekben vagyis két avagy több test konfigurációjában lehetséges, még pedig akkor, ha e testek kölcsönös helyzeténél fogva erők lépnek föl ; ezen erők mivoltát jelenleg még mélységes homály födi. Alakjai : 1. A Newton-féle gravitációs törvény- nek hódoló tömegek helyzeti energiája ; az ingának, óra- súlynak energiája ide tartozik. — 2 .A homogén testrészecskék Hittudományi Folyóirat. 1903. 6
