Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Pataky Arnold: A Heródes-dynastia története

764

DR. ΤΆΤΛΚ'Ϊ ARNOLD.

Caesareának nevezte el (Caesarea Philippi) és Bethsaidát,. mely Julia nevet nyert. Josephus jellemzéseként megemlíti, hogy egész életét országában töltötte s állandóan kész volt arra, hogy alattvalóinak igazságot szolgáltasson. Felesége Herodias, gyermekei nem voltak. A rómaiaknak nagy barátja volt ; ö az első zsidó uralkodó, aki érmeire képeket — Augus- tus és Tiberius képét — verette.

37 évi uralkodás után Tiberius 20. esztendejében (33/34. Kr. u.) halt meg. Birtoka Szíria provinciához került, de önálló adóüggyel s kevéssel utóbb (37־ben) újra egy Herodes- ivadék, I. Agrippa nyerte el.

c) Herodes Antipas tetrarcha. (4. Kr. e. — 39. Kr. u.)

Herodes Antipas igazi fia volt Herodesnek : okos, dicső- ségvágyó, pompaszerető, de hiányzott belőle atyjának tett- ereje. Galilaea biztosítására felépíttette Sepphorist, Peraea fékentartására Betharamphtát (neve Livias, majd Julias lett). Új fővárost is emelt Tiberias néven, Galilaea legszebb vidékén, de mivel sírok fölé épült, a hithű zsidók semmi áron nem költöztek oda. A remek paloták, ατάίϊιον stb. mindenféle idegennek, kalandornak és koldusnak adtak lakóhelyet.

Pilatus idejében 31. táján testvéreivel együtt panaszt emelt e procurator ellen a császárnál azon cimerpajzsok miatt, melyeket ez jeruzsálemi palotájában felállíttatott s melyeket a zsidók vallásukra sértőknek találtak Látnivaló ebből, hogy bár lélekben pogány volt, mégis tanácsosnak tartotta megkímélni a zsidók vallásos érzületét.

Amit róla tudunk, leginkább uralkodásának utolsó év- tizedébe esik. Ekkor már teljesen egy nőnek a hatalmába került. Mint a Szentírásból tudjuk (Márk 6, 17. skk.), Hero- des Antipas elvette testvérének, Herodes Philippusnak fele- ségét, Herodiast, Mariamme unokáját, kivel egy római útja alkalmával (melyet közelebbről nem ismerünk) ismerkedett meg. Antipas első felesége, Aretas arab király leánya, még életben volt s midőn titokban megtudta Antipas szándékát.