Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Pataky Arnold: A Heródes-dynastia története
a császár Szíriához csatolta. Salomét Azotus, Jamnia és Phasaelis úrnőjévé tette s neki adta az ascaloni királyi palotát is. E részeket Salome — ki 10 körül Kr. u. halálozott el — végrendeletében Júliára, Augustus nejére hagyta.1 Salome két leányát a császár Pheroras két fiával házasí- tóttá össze. A HERÓDES-DYNASTIA TÖRTÉNETE. 763 a) Archelaus. (4. Kr. e. — 6. Kr. u.) Miután Archelaus az ethnarchiát átvette, kegyetlen boszút állt a zsidókon, sőt a samariabelieken is. Mindenben atyjára ütött. Uralma nyers és zsarnoki volt, a főpapokat tetszése szerint nevezte ki és tette le. Családi élete is botrá- nyos. Glaphyrát vette nőül, ki először Alexandernek, Mariamme fiának volt felesége. Alexander halála után Juba mauretaniai királynak lett házastársa s e frigy felbontása után atyja házában élt. Itt ismerte meg Archelaus, mire eltaszította nejét, Mariammét s Glaphyrát vette el. Glaphyra rövid idő múlva meghalt. Atyjához híven Archelaus is az építkezésekben lelte örömét. Jerichói palotáját gyönyörűen megújíttatta, a jerichói pálmaerdő öntözésére vízvezetéket készíttetett s nevének megörökítésére Archelais várost alapította. Ámde mindezen hasznos intézkedései sem voltak képesek népe haragját lecsillapítani. Ügy a zsidók, mint a samariabeliek panasz-követségeket küldtek a császárhoz (Kr. u. 6-ban). Augustus hallgatott a panaszosokra s a zsarnokot Galliának Vienna nevű városába száműzte, uralkodásának 10. évében. Tartománya provinciává lett, melynek procuratorául Augustus Coponius nevű római lovagot jelölte ki.1 2 yr2 b) Herodes Philippus tetrarcha. (4. Kr. e. — 34. Kr. u.) A Herodes-család többi tagjától elütően Philippus szelíd, igazságos, békés uralkodó volt. Uralmáról igen keveset tudunk. Két várost emelt : a régi Paniast megnövelte s 1 Ant. XVIII. 2, 2. 2 Ant, XVII. 13, 2—3.
