Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Végh Kálmán Mátyás: A káplán
62 YÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS. vagy ez a kegyúri jogot maga részére fenntartotta, az anya- egyházat különféle tisztelet jogok illetik meg ; ha nem, a capellania hívei kötelesek gondoskodni pap jók eltartásá- ról (trid. ss. XXI. c. 4. de Ref.). A helyi káplánoknak csak a neve káplán ; tényleg plébánosi jogokat gyakorolnak és pedig saját felelősségökre az anyaegyház papjának való szám- adás kötelezettsége nélkül. Hirdethetnek jegyeseket, assistál- hatnak jure ordinario a házasságkötésnél; vasárnapokon, ünnepeken, a közjog szerint előírt napokon a népért tartoznak misézni. Egyedül a húsvéti szent gyónást nem végezhetik a közjog szerint a hívek nálok, hanem e célból az anyaegyház papját kötelesek felkeresni,1 vagyis a plébánost. Egyébiránt a helyi káplánokra egyetemes szabályok nincsenek, mert a körül- mények szerint számtalan fokozataik, változataik vannak, tehát az alapító-levél és a püspök intézkedése az irányadó.1 2 Végül megemlítem azt is, hogy több helyen »rectores« névvel illettetnek ; hazánkban az Anjou- és Jagelló-kor okleveleiben, különösen a gróf Zichy és gróf Sztáray levél- tárakban, kivált Szabolcs északi, Szatmár nyugati részén igen gyakran említtetnek még néha káplánnal is ; e rectorok és más vidéken »sacerdos«-ok alatt, mint említém fentebb, a mai értelemben vett helyi káplánokat értek és nem tar- tóm helyesnek, midőn az ilyen papos helyeket »o. p.« jelzés- sei »olim parochia« kifejezéssel plébániáknak, parokjáknak mondjuk. Olyan jegedő állapotok voltak ezek, mint a mai pusztai, helyi káplánságaink. Belőlök azután utóbb váltak plébániák, parokják.3 Vagy pedig a »sacerdos« jelentését a következő, rendezetlen viszonyok között kell keresnünk, ami különben megerősíti azon állításunkat, hogy nem voltak mai értelemben vett plébánosok. 1 Berardi: Comment. in jus eccl. univ. T. I. diss. 6. c. 4. in fine. 2 Anal. jur. pontif. 997. sk. 3 A lelkészség szót készakarva kerülöm ; amint a lelkész szó üres, a lelkészség is az és kórházakra, intézetekre is érthető. Plébánia, plébános, parokja, parokjás pap, ezeket ismeri á magyar, romlat- lan nyelvérzék, amiről már egyszer írtam. L. Hittud. Folyóirat. 1900. 3. f. Nincs semmi értelme, hogy a protestáns »lelkészek« ked- véért ezeréves nevünket elfeledjük.
