Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Végh Kálmán Mátyás: A káplán

58 VÉ&H KÁLMÁN MÁTYÁS. esetekben nemcsak joga, hanem kötelessége más által elvégeztetni a szükséges teendőket. Ez a kényszerhelyzet jogalapja a plébániai segédpapok intézményének, kiket részint a hívők sokasága, részint szétszórtsága, a plébános elöregedése vagy más tekintetben alkalmatlanná válása tesz indokolttá. Elő is fordulnak azonnal, mihelyt valahol a lelkipásztorkodás a városok falai közül kilépett és vidéken települt meg vagy ahol bent a városban szaporodtak el a hívek. A XIII. századtól kezdve a plébánosok gyóntatás idejére, szentbeszédek tartására, misézésre stb. valamelyik szomszédos kolostorból segédpapokat kértek, kik, ha elvé- gezték dolgaikat, visszatértek celláikba. A folytonos eljárás jogszokást szült és a kolostorok utóbb kérés nélkül is kikül- dötték papjaikat a szokásjogon alapuló ténykedések elvég- zésére és e szolgálatot az egykorú egyház jog »stationes regularium« névvel illette ; nálunk úgy látszik »missio« néven említették, mert a gyöngyösi sz. ferencrendi, ősrégi kolostornak utóbbi néven a Mátra belsejében még ma is van ilyen hivatása. Az állandó segítség azonban a plébánosok jogait nem érintette, mert ezek bármikor beszüntethették az ilyen segítségeket. A szerzetesekkel egyidejűleg tűnnek fel, ahol kaphatók voltak, a világi papokból került káplánok, segédpapok is,1 kiket ■capellani, subcapellani, cooperatores, coadjutores, vicarii, presbyteri auxiliares néven a plébánosok a szükség szerint felfogadtak és tetszésük szerint el is bocsá- tottak ; a püspöknek mindössze az a beleszólása volt a kér- désbe, hogy az alkalmazott »licentia specialis «־t tartozott szerezni tőle, mely az elvállalt teendők végzésére való képes- séget igazolta s a plébános csakis ilyenekkel ellátott papokat alkalmazhatott.1 2 Az ilyen egyházjogi személyekre, segéd- papokra nagyon dús történeti anyag olvasható az Analecta Jur. Pontif. között (1868. 838. sk. Traité des vicaires parois­1 Conc. Abrincat. ann. 1172. c. 5. ; Oxon. 1222. c. 16. ; Colon. 1423. c. 7. Harduin VI. 2. 1634., VII. 119., VIII. 1011. 2 Concil. Burdigal. ann. 1255. c. 3., Pictav. 1280. c. 3. Hard. VII. 471., 850. sk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom