Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Végh Kálmán Mátyás: A káplán
jún. 4. és 1695. nov. 17.) ; elhagyhatta »devotio«, sőt »causa honestatis« címen is rövid időre. E javadalmak örökösök voltak ; a »nutu amovibilitas« csakis akkor fordult elő, ha az alapító-levél megengedte. Az egyházi káplánságokon kívül világi káplánságok »capellaniae laicales« is voltak. így nevezik az egyházjogá- szók azokat az alapítványokat, melyek birlalói évente halotti torokat [nálunk dusenikok, (Dusnici sen Dusinici, idem, quod Exsequiales aut Exsequiatores, qui pro defunctis annue aliquid Ecclessis ex pacto praestare tenentur. Γ. III. 2., 185., V. 1221. V. 1301 ״., IV. 3., 483., 1268. VII. 1., 263., 1238.) tor lók] voltak kötelesek rendezni, ez alkalommal bizonyos számú marhát, juhot levágni, kenyeret, sört, bort szét- osztani. Egyes egyházjogászok szerint ilyenek külföldön még ma is lennének ; nálunk is lappang ; előfordul ugyanis, hogy egyesek meghitt cselédeik, fiatal rokonaik részére bizonyos legatumot vagy pénzt adnak, melynek élvezete fejében az illető az elhunyt jóltevő exequiáiról gondoskodni köteles. A világiak káplánsága, az egyházjogászok szerint, hacsak az alapító-levél másként nem intézkedik, elmozdít- ható javadalom (Freib. Kirch. Lex. : Kaplan) ; bírhatják nők, gyermekek is, mert a kötelezettségeket mások pl. a gyermek atyja, nagyatyja által is elvégeztethetik. 6 6. A plébániai segédpapok. Az egyháztörténelem tanúsága szerint a mai egyház- megyék csontozata fejlett ki először a püspöki székhelyek, monostorok, zárdák képében. Eleinte csak itt volt kérész- tény hitélet, amint az üde, új vért is először a szív veszi magába, hogy azután hatalmas szerkezetével lassanként az egész testbe eljuttassa. Az említett központok is így adták tovább és tovább a hit tanait előbb a közvetlen szomszé- dóknak, majd a távol eső helyeknek, pagusoknak, paganok- nak, pogányoknak. A hit hírnökei, mint ez ma is így van, a szerzetesek voltak, kik miután megismertették a monos- torhoz vetődőkkel a hit igazságait, utóbb föl is keresték 56 VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS.
