Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Rézbányay József: A pápaság müvelődéstörténeti jelentősége
540 DR. RÉZBÁNYA Y JÓZSEF. belül Európa s Nyugat népei megőrizték ezt a rokoni vérsé- get ... a Szentszék oltotta azt beléjők és e kötelékkel egy- idejüleg elhintette a latin államok kebelében a polgári szabad- ság első csiráit. Az eszmék, amelyeket VII. Gergely és nagy követői sz. Péter székéről a világi hatalom eredete, termé- szete és céliránya felől világgá bocsájtottak, még ma is élnek és tovább tenyésznek. A szellemi áramlatok iránya és erkölcsi nézetek dolgában az összes hajdani és jelenlegi katholikus népek, minden eretnekség, minden nézeteltérések, minden tudományos felfuvalkodottság és ellenségeskedés mellett is ma is mind egyetértenek ebben« — mond egy német publi- cista a mi halhatatlan Eötvösünk uralkodó eszméi nyomán.1 Az Apostoli Szék mindig tiszteletre tanította a népeket a törvényes hatalom iránt, de egyszersmind melegágya és leg- főbb iskolája volt a népszabadságnak. Értelmi szerzője volt az angol alkotmánynak, parlamentjének és egyetemeinek1 2 és ő írta először lobogójára a lelkiismereti szabadság jel- igéjét fel. Küldetése és tekintélye mindig oly magas és akkora volt alattvalói szemében, amelynek természete messze túl- szárnyalja a merőben polgári és az összes nemzetiségi korlátok határait. Szervezete, az egyháznak hierarchiája mindenkor mintául és eszményképéül szolgált az időről-időre támadt birodalmak és intézmények szervezetének. Míg a római pápában mindenha azt a középpontot és változatlan épület- követ látták a nemzetségek, amelyhez időnkint föltekinteni és tőle felbuzdulást, reményt és bizalmat meríteni jónak látták és amelynek ormairól századról-századra azt az igaz- ságot leolvashatták : Christus vincit, Christus regnat, Christus imperat. De az az Apostoli Szék, amely anyja, dajkája és nevelője volt Európa művelt nemzeteinek, nem csekélyebb jogcímen hivatkozhatik arra, hogy ugyanazoknak tanítója is volt. Ki merné elvitatni az anyaság jogát az egyháztól az összes iskolákra nézve ? Nem az egyház oltalma alatt jöttek-e létre 1 Kritik e. B. des Eötvös. Hettingernél. II. 3, 291—92. 1. 2 Montalembert. És Lingard. U. ott. 295.
