Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Dudek János: Kutatások a szentmise mint áldozat körül

462

DR. DUDEK JÁNOS.

nik meg a consecratio elkülönítve és pedig mint a liturgia főpontja. Cyprián ezt a szokást már készen találta, mert ó a communiót már »az ünnep befejeztével« végezteti.

Rauschen Ireneust megelőzőleg utal antiochiai Ignác két levelére (Eph. 5, 2 és Phil. 4), hol szerinte határozott utalás van az eucharistia-áldozatra ; továbbá Justinra (diai. 41). Amiből következik, hogy Wieland kutatásai nem befejezet- tek, hanem új revisióra szorulnak.

Sajátszerű, mily hamar veszik észre a protestánsok az ilyen jelenséget. Harnack 1907 január 27-én, a császár szü- letésnapján tartott berlini egyetemi ünnepi beszédében már utalt Wielandra, mint a katholikus közeledés egyik kép- viselőjére. Beszélvén a katholikusok és a protestánsok ki- egyeztetésének lehetőségéről, ezeket mondta : »Katholischer und evangelischer Gottesdienst, das Opfer, die Messe — wie unversöhnlich standen sich hier die Parteien gegenüber ! Aber in einer Abhandlung unter dem schlichten Titel : »Mensa und Confessio« hat jüngst ein katholischer Gelehr- ter über den ursprünglichen christlichen Opferbegriff sowie über Altar und Messe in einer Weise gehandelt, an der kein protestantischer Kirchenhistoriker etwas zu tadeln finden wird«.1

Hát hiszen a protestáns történetíró meg lehet Wieland- dal elégedve, de nincs vele megelégedve az oknyomozó tör- ténetíró, amint már előzőjénél, Renznél is láttuk, hogy nagy gonddal összehordott adatai alapján azt az i| egyet, ha mindjárt az áldozat fogalmát máskép is magyarázza, őneki is be kellett vallania, hogy az eucharistia áldozati jellegét a »tradíció« kezdettől fogva ismerte.

Wieland tévedéseire eszerint már Rauschen is rámuta- tott és meg fognak rájuk felelni mások is, amint viszont előreláthatólag Rauschen művének második része (a gyó- násról) is szintén rostáló kritikában fog részesülni.

Az új irány, a dogmatörténeti kutatás, most első sta1 Harnack : Protestantismus und Katholioismus in Deutsch- land. Berlin, 1907. 22. 1.