Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

421

kora volt. »Nem akarnak egyszerűek és természetesek lenni, a pompát és cifraságot keresik, hogy eltakarják vele a benső tartalom szegénységét. A XVII. század szónokai majd duz- zadó dagálytól áradoznak, majd kirívó mezítelenséggel lépnek fei.« E ferde irányzatnak véget vet Paolo Segneri, az újkori Cicero. (1624—1694.) Az olasz nemzeti szónoki szellem atyja Segneri. Nagy neve nem egy emberé hanem — mint Quin- tilian mondotta Tullius Ciceróról — a szónoklaté. (87—88. 1.)

Francesco Casinit Massillonnal állítják párhuzamba.

A XVIII. században az egyházi szónoklat sem kerülte ki a racionálizmus sorvasztó lehelletét, amelyet csak a kiválóbb tehetségek tudtak maguktól eltávolítani. így S. Francesco a »S. Hieronymo« jezsuita, Nápolynak és Dél-Olaszországnak valódi apostola. Egy-egy évben több mint 400 megátalko- dott bűnöst bírt magábaszállásra és őszinte élet jobbításra. Nem egy beszéde után 10—15 megtérő bűnös Magdolna borult zokogva lábai elé. Nápolyban és környékén úgyszólva állandóan azon viszálykodtak, hogy melyik város vagy helység nyerje meg az apostolt, a prófétát, a szegények atyját, a csodatévő szentet, amint nevezték. — S. Leonardo da Porto Maurizio (1676—1751.) 44 éven át járt-kelt Olaszországban, egész hazáját bejárva, mindenütt prédikálván, nagyböjti beszédeket és missiókat, a lelkipásztorok részére lelkigyakor- latokat tartva sz. Ignác szellemében. Pier Maria de Pedarobba ferencrendi méltán foglal helyet Olaszország legnagyobb szónokai között. XIV. Benedek pápa a szónokok szónoká- nak nevezte. Girolamo Frento (1713—1784) jezsuita egyike volt a legünnepeltebb szónokoknak. Klasszikusabb Segneri- nél; a szószéken Metastasiónak nevezték beszédeinek rend- kívül mély érzelmességéről.

A XIX. századra esik Olaszhonban az egyházi szónoklat másodvirágzása. Barbieri József, Buffa Tamás, Defendi Károly a század első felében jeleskedtek. Az újabbkori hitszónoklat- nak legkimagaslóbb alakja Ventura Joachim jezsuita (1792— 1861.), aki minden idők szónokai között kiváló helyet foglal el, sőt Olaszországban méltó versenytársa Savonarolának és Segnerinek, bár egészen más természetű.