Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Irodalmi értesítő
406 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. törvényében, nem lehet ; ha pedig az egyházi törvény az Egyház speciális céljának megfelelő külső aktusra vonatko- zik, eo ipso a jog körébe és ennek révén a morálisba is tartozik. Az Állam persze nem adhatna törvényt arról, milyen ételt és mennyit egyenek az emberek (abszolúte ez sem lehe- tetlen, legalább a jövő »szociális« társadalomban), de az Egyház ezt előírhatja, mert keresztény erkölcsi felfogás szerint a böjtölés hasznos és érdemszerző. A »Befejezés«-ben (241—243. 1.) szerző röviden össze- foglalja a könyv anyagát és az eredményeket, amelyekre jutott, és végső konklúziója ismét azon egyház jogpolitikai és társadalompolitikai tanács, hogy az Egyháznak és papjainak a katholikus világnézetbe bele kell vinniök a szociális tártál- mát. így ír : »A katholikus világnézetből, amint az átlagos emberek gondolatvilágában él, hiányzik a szociális viszonyok, vonatkozások jelentőségének tiszta ismerete, mert eszme- körükben az örökéletre hivatott egyén szempontja uralkodik, következőleg hiányzik a fejlődés gondolata, hiányzik a tör- ténelmi érzék.« Ez ismét általánosítás. A kath. papság nagyobb arány- számban ismeri és méltányolja a szociális mozgalmakat, mint akár a protestáns, akár a zsidó lelkészek, vagy akár a nem-katholikus világi értelmiségiek. Az igaz, hogy a kath. világnézet az egyénre helyezi a súlyt, de hiszen a szociálizmus is az egyes ember értékének és egyéniségének megbecsülését követeli és iparkodik intézményileg biztosítani. Tehát épen nem mondható az, hogy : »következőleg hiányzik a fejlődés gondolata, a történelmi érzék«. Azt meg lehet engedni, hogy vannak elég számmal kath. papok (főleg a szigorúbb szerzetesek közt) és hívek, akiknek gondolkodása kizárólag individuális ; de ez nem a kath. világnézetnek, hanem az egyéni felfogásnak hiányos- sága. Szerzőnek az a kívánsága, hogy a társadalmi szempont az ő igazához jusson, jogos, de az egyház jogpolitika terén ajánlott kiviteli módjai : az Egyház és Állam elválasztása (IV. fejezet), a jogi hatalomnak feladása és pusztán ethikai
