Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Irodalmi értesítő
IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 393· utolsó mondatában az Egyház ethikáját individuális etbiká- nak mondja, amely társadalmi kiegészítésre szorul; az Egy- ház ethikája ugyan egyrészt individuális ethika, mert az Egyház (de Bochkor is) csak az individuumot, nem a társas közületet tekinti az ethika cselekvő alanyának, de másrészt nem individuális, olyan értelemben t. i., mintha lelkiisme- retben és az üdvösség terhe alatt kötelező társadalmi köte- lességeket és cselekvést nem foglalna magában. A 111. fejezetben (»Az ember a kath. világnézet eszme- körében« 50—71. 1.) szerző bebizonyítani törekedik azon előítéletszerü (fent már e bírálatban elutasított) felfogását,, hogy a kath. világnézet individuális tartalmú. És nevezetes, hogy szerző ennek bizonyítékát a mystica, a lelki élet, vezér- könyveiben: Kempis (»Imitatio Christi«), Loyola (»Exerc. spir.«), Rodriguez (»A kér. tökéi, gyak.«), de Ponte S. J. (»Meditationes«) és Salesi sz. Ferenc (»Philothea« máskép : »Introduction á la vie dévote«) ismert munkáiban látja, mert ezen könyvekből, szerző szerint, a kath. gondolatot, világnézetet jobban meg lehet ismerni, mint a tbeológiai szakkönyvekből; és az említett mysticai könyveknek erkölcsi eszménye, bármily tiszteletreméltó is, mégis ma már a középkorba ülő anachronizmus azért, mivel ezen köny- vek az egyes ember lelkének, főleg negatív (bűntől való mentesség!), gondozásával szemben semminek tekintik a társadalmat; az ember rendeltetését és üdvözülésének fel- tételét csakis Isten tiszteletében és szolgálatában látjuk, az embert csakis Isten függvényének, de mindenki mástól, a társadalomtól is, független lénynek mondják, és olyan pszichológiai hatást váltanak ki az emberből, amely az embert a melancholiába, pesszimizmusba kergeti és lelkes küzdésre képtelenné teszi. Szerző ezen véleménye nem állja meg helyét. Először is ő több művet említ, de igazában csakis Loyolai Szent Ignác »Exercitia spiritualia« művét használja fel; ebből teljes és részletes kivonatot nyújt. Másodszor nem látható be, miért volna a teljes kér. világnézet ezen, a bűnből való felserkentést és az erények útjára való buzdítást célzó munkában, vagy