Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Irodalmi értesítő
3 86 IRODALMI ÉRTESÍTŐ. A második fejezetben (»Az ember a társadalomban«) szerző a történelmi szemponttal (a múlt hatása az újabb fejleményekre és a jelenre) szembehelyezi a társadalmi szem- pontot (a jelen szereplő egyéneinek, eszméinek, mozgalmainak és eseményeinek kölcsönhatása) és ennek kapcsán az I. feje- zet történettudományi taglalásáról a II. fejzetben szocioló- giai fejtegetésekre tér át és legelőbb is a történelembölcselet és a szociológia közti különbséget (Bernheim nyomán), majd a társadalom meghatározását adja elő ; ez utóbbit kapcso- latban az állam meghatározásával. E kettő (társadalom és állam) közti különbséget ő, Mohi Róberttel, a jogban és a jogi kényszerben látja. Ezt bíráló, ilyen megszorítás nélküli fogalmazásban, nem teheti magáévá, mert a társadalomban is, a még államként nem szervezett társadalomban is, vannak már az embernek és az emberi társas közületeknek jogaik, nemcsak konvencionális szabályokon nyugvó igényeik ; de épen jogaik biztosítása végett alkotják meg, a bennök rejlő ösztönszerü szükségérzet alapján (theológiai nyelven ez : »voluntas Dei mediata«), a társadalmi közületek legfejlettebb alakját: az államot, előbb a városi államot és végső fokban a nemzeti államot, amely a jogok biztosítására parancsokat, tilalmakat, törvényeket állít fel és hajt végre. Nem kifogá- solható azonban szerző felfogása azon esetben, ha ő a »jog« alatt nem szubjektív jogot, hanem objektív jogot (»Rechts- gesetz)« ért, amely nem más, mint a jogi parancs, tilalom, a törvény, amely a jogot már feltételezi, nem megteremti, de mindenesetre védi, biztosítja. Ezen bevezető fejtegetések után szerző a II. fejezetben azon kérdést tárgyalja, hogy minő szerepe van az »ember« (egyedek, népek, emberiség) fejlődésére és előrehaladására nézve a társadalomnak. Szerző (28. 1.) azt mondja Comte-tal szemben, hogy az ember előrehaladását csakis lélektani okok alapján megfejteni nem lehet, mert ezen fejlődéshez, az összes emberi szellem-egyedeken kívül eső tényező: a. szervezett társadalom, az állam, a jog, mint az egymással sokszor ellentétbe kerülő egyedek és egyedi értelmi értéke- lések helyreigazító ja és a társadalomban kialakult (!) kon-
