Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Irodalmi értesítő

A magánkegyúri jog hazánkban a középkorban. Székfoglaló Kollányi Ferenc levelező tagtól. Kiadja a Magyar Tudomá- nyos Akadémia. Budapest, 1906.

A magyar jogtörténetnek, sajnos, még mindig igen kevés a művelője. Nagy az anyag, mely még feldolgozásra vár, számos a kérdés, mely eddig megoldatlan. Pedig nagy־ és fontos, tudományos és gyakorlati érdekek sürgetően követelik, hogy a magyar jogászközönség nagyobb figye- lemmel forduljon hazánk jogtörténete felé.

A kevesek közt, kik jelenleg a magyar jogtörténetnek szentelik munkásságukat, Kollányi Ferenc a legjelesebbek egyike. Történettudós ő, aki ismerheti az egyes kérdések forrásanyagát ; de emellett kellő jártassága van a kérdések jogi részében is, kutatásainak különleges ága a hazai egyházi jogtörténet és e téren már sok értékes igazsággal gyarapította ismereteinket.

Mostani művének tárgya egyházi jogtörténetünknek egy sokat vitatott, meglehetősen homályos kérdése : a királyi kegyúri jog eredetének és mibenlétének kérdése. Mert könyve a magánkegyúri jog eredetéről szól ugyan, de épen ezért tulajdonképen állásfoglalás a királyi kegyúri joggal szemben.

Az általános királyi kegyuraság eredetére vonatkozólag,, mint szerző maga is előadja (130. 1.), háromféle nézet uralIII.

IRODALMI ÉRTESÍTŐ·