Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege
372 DR. JEHLICSKA FEREXC. azt mondja, hogy a vallás a történelem tanúsága szerint az ember szellemi életének legerősebb realitása; s aki, miután korunk általános vallásszomját a tények egész sorozatával illusztrálta,1 így ír : »Mindama kísérletek, melyek kimutatni akarják, hogy az Isten fogalma az ember életszükségletei- bői eredő fantasztikus lény (Wunschwesen), tényleg nem egyebek, mint mesterkélt, nyakatekert hipotézisek, alap- tálán feltevések vagy elvcsavarások, melyekben Lucretius óta semmiféle haladást nem tapasztalunk.« A marxista vallásbölcselet . elméleti tévelyeivel és gyakorlati veszedelmeivel szemben reánk sürgős elméleti és gyakorlati kötelességek várnak. Elméletben : részletesen és pontosan kell kimutatni a vallási tényezőnek önállóságát és befolyását az emberi nem fejlődésére, szem előtt tartva főképen a gazdasági vonat- kozásokat. Nekünk különösen hazánk történetében kellene lépésről lépésre kutatnunk és pontosan kimutatnunk a val- lásnak, mint kulturtényezőnek, szerepét, a többi eszmei tényezőről, aminő az etikai, patriotikus, jogi és bölcseleti, most nem szólunk. A dr. Dudek János által sürgetett magyar egyháztörténelemnek ez is volna egyik föladata is, haszna is. Minthogy bizonyos, hogy a vallás oly tényező, melyet mint »hasznavehetetlen ideológiát« nemzetünk továbbfejlesztő erői közül kiszorítani nem szabad, módokat kell keresni, miképen lehetne ezen nemesítő, fölemelő, éltető erőnek befolyását hatványozni. Amennyiben pedig bizonyos, hogy a gazdasági alapberendezkedés és annak változásai a vallásra is vissza- hatnak, vizsgálni kellene, hogy az ökonómiai alapstruktúra 1 Dr. ' A. Giesswein, Metaphysische Geschichtsauffassung, »Die religiöse Idee« c. §. Itt szerző fölsorolja azon angol, francia és német tudományos vállalatokat, folyóiratokat, melyek a vallási problémákkal, nevezetesen az összehasonlító vallástudománnyal fog- lalkoznak. S idézi R. Eucken szavait: »Zur Religion drängt ein Verlangen nach mehr Tiefe und Festigkeit des Lebens, nach Selbst- ständigkeit gegenüber dem Gewirr der Welt und nach Erhebung über das kleinmenschliche Getriebe«. (Wahrheitsgehalt der Religion, Leipzig, 1905. 35. 1.).
