Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Jehlicska Ferenc: A marxista vallásbölcselet forrásai és lényege
Ezt a téves álláspontot maga Engels sem volt képes fenntartani. Feljegyeztem néhány nyilatkozatát, melyet a marxista alapfelfogással sehogy se lehet összeegyeztetni. Vaj- jón mit jelentsen az, hogy »a vallás mindig bizonyos anyagot tartalmaz a hagyományból« s hogy »ez a hagyomány nagy konzervatív hatalom ? Tehát mégis hatalom az ideológia ? . . . Más helyütt azt mondja, hogy a buddhizmus, a keresztény- ség és a mohammedánizmus »propagandisztikus« termé- szetűek voltak,1 a régi pogány vallások pedig nem. Hogyan fér ez össze a történelmi materializmussal ? Ha azok a nagy vallások propaganda által lettek világvallásokká, vájjon nincs-e ezáltal feladva az a tan, mely a vallást a termelő viszonyok merő reflexének, visszatükröződésének minősíti ? S vájjon hogy válhattak azok a vallások propagandisz- tikusakká ? Vagy mikor azt állítja Engels, hogy a történelmi nagy fordulópontokat vallási átalakulások »kísérték,«1 2 vájjon nem állapít-e meg itt parallelizmust azon két tényező között, melyek a történelmi materializmus alapdogmája szerint okozatilag összefüggnek egymással ? Még több ilyen kétséges helyet is idézhetnénk, de feleslegesnek tartjuk.3 Elfogulatlan embernek nem kell bizonyítanunk, hogy a kereszténység mint hatalmas átalakító kulturfaktor nyúlt bele az emberiség történetébe s hogy a nemzeteknek ez 0r okuk van, hogy Krisztus születésétől számítsák éveiket. A keresztény vallás nemcsak hogy nem keletkezett a termelő viszonyokból, hanem, bár célja és természete lényegesen természetfölötti, benső katolieitásánál fogva még az ökonó- miai viszonyokra is mélyreható befolyást gyakorolt. A szel- lenni céloknak az anyagiak fölé való helyezése,4 az osztó igazság és a felebaráti szeretet elvének érvényre juttatása, 1 Engels, L. Feuerbach, 28. 1. 2 U. o. 3 Pl. hogy a kereszténység »csendben« jött létre, amikor szűk- ség volt reá. 4 V. ö. ezekre nézve Giesswein S., Társadalmi problémák és keresztény világnézet, IV. fej. : A kereszténység mint szociális té- nyező. A MARXISTA YALLÁSBÖLCSELET FORRÁSAI ÉS LÉNYEGE. 369 Hittudományi Folyóirat1908 ״. 24
