Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Nyőgér Antal: Urunk feltámadása
■■ 32 NYÖGÉR ANTAL. Honnét tudjuk ezt ? Legelső sorban az evangélisták írásaiból. Ezek az evangélisták teljes egyformasággal meg- írták azt, hogy a kereszten meghalt Jézus sírjából a hétnek első napján föltámadott. Tanúságot tesz erről sz. Pál, aki a korinthusiakhoz írott első levelében megmondja, hogy Krisztus harmadik napon föltámadott és ő neki is megjelent. A hitetlenség makacs ellentállásában az evangéliumok tudósításáról könnyedén oda veti : írni lehetett s azok a hár- tyák az időtt is oly türelmesek voltak, mint manapság a papiros. Jó, de írás és írás között mondhatätlan különbség vagyon. Azok az evangéliumi, éppen ide vágó tudósítások a legkényszerítőbb okokból teljes hitelt érdemlők. Sz. Máté apostol a palesztinai zsidók számára írta meg evangéliumát és oly időben írta meg, amikor az Űr Jézus kortársai még éltek, és így, ha valótlant szövött volna leírásába, menten rajta kapják a hamisításon. Azok előtt, kik a zsidó nép vallásos szokásait illetőleg jártasak, eléggé ismeretes az, hogy e nép különösen a babyloni fogság után, mily ragaszkodással csüggött vallásán. Főtudo- mánya a vallás volt. Ezt tanulta gyermekkorától fogva a zsidó, és élte végeiglen hetenként a szombatokon, továbbá a hét második és ötödik napján, továbbá minden ünnepi napon az egész község egybegyült imádkozni, a szent köny- veket olvasni és a hit tanait hallgatni. Hogy ez megtörtén- hessék, Palesztinának minden községében volt ilyen imaház — béth-hakkeneszeth — vagyis zsinagóga és pedig annyira, hogy ha valamelyik község szegénysége miatt nem építhetett e célra külön helyet, egyes gazdagok bőkezűsége gondosko- dott ilyenről, amint sz. Lukács evangéliumának 7. r. 5. ver- sében is olvashatni a kafarnaumi századosról. Egyes városokban több zsinagóga is volt a szükséglethez képest. Jeruzsálemről a talmud, bár nagyítva, azt írja, hogy 480 zsinagógája vala.1 így volt ez Palesztinán kívül is, ahol a zsidók csak kissé számosabban laktak. 1 1 Megilla f. 73, 4.
