Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Végh Kálmán Mátyás: A káplán
A KÁPLÁN 337 ·ott, ahol kell, maga alatt pedig ne vágja azt a fát, melynek lombjai alatt ő is meghúzódik. Gondolja meg a káplán, hogy tiszta képet nem alkothat egy-két vagy néhány év alatt a plébános működéséről, magatartásáról, mert nem képes kiismerni azokat a titkos rúgókat, amelyek az adott hely- zetet eredményezték; gondolja meg, hogy ő még jogokat nem követel, sem nem érvényesít, tehát senkinek, semminek nem áll útjában, érdekösszeütközések nem fordulhatnak elő ; elvegyül csendben, nyájas ifjúként a szórakozók között anélkül, hogy az egyház jogaiért, saját létezéséért lándzsát kellene törnie. Gondolja meg, hogy ő csak pár évig vagy addig sincs a helyén ; míg főnökének az élet nehéz harcát kell átviaskodnia ugyanazon helyen. Legyen meggyőződve felőle, ·hogyha az isteni gondviselés őt is önálló működési térrel tünteti ki, a káplán korában nem is álmodott nehéz,, néha igazán nyomasztó állapotok csak ekkor fognak beállani. Egyik kimagasló, volt plébánosom, midőn néha apró bajai- mát elbeszéltem neki káplánkoromban, mindig ezt szokta volt mondani: »Haec sunt tantum initia dolorum«, majd elkövetkezik a »Miseria cum aceto« is. Akkor erre alig figyel- tem ; mióta mellemet az ár ellen kell szegeznem, érzem, mennyire igaza volt. Gondolja meg tehát a káplán a társa- dalmi élet minden zajában, hogy elvégre is egy érdek, egy cél vezeti őt plébánosával és ha ellenségeihez szegődik, csak az egyháznak árt; vét azon fogadalma ellen, melyet felszenteléskor tett le főpásztora kezébe, hűséget és tiszte- letet fogadván neki, mert működése körében a főpásztor alteregója a plébános. 3. A káplán magánjogi ügyei. Nem szükséges itt bővebben fejtegetnem, mit értenek a jogászok magánjog, jus privatum alatt : »Magánjog azon szabályok összessége, melyek az államot alkotó személyek- nek, mint magánszemélyeknek jogi állását és jogi viszonyait szabályozzák.» (Athenaeum : Kézi Lexikon.) Élesen elkiilö- níteni nem lehet a magánjogot a közjogtól, mert igen sok és közeli az érintkezési pont; egyes esetekben a jogászHittudományi Folyóirat. 1908. 22
