Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Nyőgér Antal: Urunk feltámadása
URUNK FÖLTÁMADÁSA. 317 evangéliumaira vonatkozólag fönnhéjázóan kiáltja : »Omnia novi« — mindent tudok, — az egészet ismerem. Lássuk, ez az egészet ismerő hogyan bánik el az evangélium csudás eseményeivel ? Celsus a Jézus által mívelt csudákat eltagadni nem bírván, azokról ő — Origenes cáfoló írásaiból tudjuk meg — rágalmazó szóval azt állította, hogy a Jézus művelte esudacselekedetek nem egyebek, mint bűbájos szemfény- vesztések.1 Ez épen olyan beszéd, mint az, amelyet a rabbik tettek, amikor az Űr Jézus csudáit már sehogy sem tudták eltagadni, azt írták, hogy Jézus bűbájosságot űzött és Izraelt tévedésbe vezette és elcsábította.1 2 Vagy amikor az Űr Jézus csudáinak megfejtése okából az egyik híres-neves rabbijokat így beszél- tetik : »Rabbi Eliezer mondotta a bölcseknek : vájjon nem hozott-e Ben Sztádá — a talmudban ez az egyik ócsárló gúnyneve az Űr Jézusnak — a húsába tett bemetszés által varázslást Mizraimból.3 Máshol meg : »Rabbi Eliezer mondá : Hiszen Ben Sztádá a varázslást csakis ilyen írás által tanulta meg.»4 Celsus is a rabbiktól eltanult eme mód szerint részint varázslásnak akarja minősíteni Krisztus csudáit, részint kép- zelődésnek. Hogy varázslás-e ? arról ne is beszéljünk. A mai tudomány nyíltan bevallja azt, hogy elemeket lecsendesíteni, szemet nyitni ott, ahol ez nem volt meg a születéstől fogva, négy napos rothadó holtat életre kelteni és még a többi meg a többi a Jézus által művelt csudajeleket varázslással megcselekedni, egyszerűen nem lehetséges. Tehát Celsus is épen úgy, mint a Talmud rabbi Eliezer je, bizonyítékot szolgáltat a Jézus igazi történeti csudáiról. Hogy egyszerű képzelődés volt-e ? Az már más kérdés ; 1 Contra Celsum. Lib. II. n. XLVII. »Miracula, quae Jesus fecisse scribitur illa praestigiis tribuenda esse calumniatus est.« 2 Szanhedrin 107 b. רמאו מ1 קשיכוש; תיסהו תאהירתו לארתי. 8 Sabbat 104 b. אינת רמא ןהל יבר רזעילא םימכחל אלהו ק ארטס איצוה םיפשכ םירצממ· 4 Sabbat X11. 13 b. יבב רזעילא אלהו ןב אדטס זמל אלא ק.
