Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Nyőgér Antal: Urunk feltámadása

UKUNK FÖLTÁMADÁSA.

311

bizonyítja; Habakuk próféta könyvének 1. részében a 8. versben ugyanis a Kaszdím lovainak gyorsaságát az éjjeli farkasokénál nagyobbnak mondja és ezt az éjjeli farkast : ב־עיבאז _ zéébé, éréb-bel fejezi ki, pedig nyilvánvaló, hogy az éhes farkasok éjjel száguldoznak a ragadomány után, tehát az ברע nemcsak egyedül estvét, hanem éjjelt is jelent; mert estve az éjjel, amelynek véghatára a nappali világos- ság, mondja sz. Ágoston.1

De meg különben nem kell a Szentírásban szerte- széjjel keresgélni fölvilágosító adatot, magyarázatot az ב(éréb) szónak jelentménye végett : ott van a Teremtés könyvének 1. fejezete.

Vájjon nem eléggé világosan fejezi-e ki az ברע tágas értelemben vett jelentémnyét a teremtésnek minden egyes napja után ott levő e mondat: - ברע־יהד רתב־יהיו םזי דהא * ינש ישילש: יעיבר: ישימת: ישישת ♦ -vájhi-éréb Vájhi-bókér jóm écliád-séní sélísí-rébíí-hámísí-hássíssí: és lön estve és lön reggel az első-, a második-, a harmadik-, a negyedik-, az ötödik-, a hatodik nap ?

A Szentírás a jóm által az egész napot érteti, amelyet a sötétség és a világosság tesz ki és ekként az ברע (éréb) nem csupán az estét, hanem szükségképen az éjjelt is jelenti, valamint a *הב (bókér) sem egyedül a reggelt, hanem az egész világos időszakot, a nappalt jelenti; mert ha az ברע (éréb) kizáróan, egyedül csak a leáldozó nap idő- pontját mondaná, a רהב (bókér) pedig csak a fölkelt nap idejét: akkoron a םוי (jóm) a nap igen hiányosan határozódnék meg. Különben is az ברע (éréb) - nek e tágas jelentményét ugyané szónak származása is eléggé megérteti ; mert ברע (éréb) származik ettől a gyökértől ברע (áráb), ami annyit jelent, mint elhomályosodott, elsötétedett s így természetesen a homályos, a sötét éjjelt is jelenti az éréb szó. így tehát ez a kijelentés : a szombatnak estéjén, annyi mintha ez volna ott a szombatnak éjjelén, ^vagyis azon az éjjelen, amely a szombat napjára következik,

k

1 »Vesper enim est nox, quam lux terminat.«